Júniusban lép hatályba az új pénzmosási törvény

Az általános ügyfél-átvilágítási kötelezettséget főszabály szerint továbbra is az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve legalább 3.600.000 forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor köteles a szolgáltató elvégezni. Árukereskedők esetében azonban 2.500.000 forint lesz ez az összeghatár.

Az ügyfél átvilágítás tekintetében a törvény pontosan meghatározza, hogy mely adatokat kell majd rögzíteni, milyen okiratokat köteles az ügyfél az átvilágítás során bemutatni. Egyértelműen előírja a jogszabály azt is, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a szolgáltatónak másolatot kell készítenie.

Újdonság, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat a szolgáltató által üzemeltetett elektronikus hírközlő eszköz útján is megtehető, illetve újdonságnak tekinthető a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása is.

Az ügyvédeket akkor terheli ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzik vagy ha a következő jogügyletek tekintetében folytatnak meghatározott ügyvédi tevékenységet:

  • gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának az átruházása;
  • ingatlan tulajdonának az átruházása;
  • gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;  
  • bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat;
  • ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

A jövőben a csere és ajándékozás esetén is fennállhat az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, megmarad ugyanakkor a védői, képviseletei tevékenységgel összefüggő információk bejelentése alóli mentesség, illetve az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére a MÜK egységes belsőszabályzatot készít.

Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Törvény az Irányelv alapján a következő esetekben mondja ki a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket:

  • amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  • külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése;
  • kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése (külön kiemelve a biztosítások esetén a kiemelt közszereplő kedvezményezetteket vagy szolgáltatásra jogosultakat);
  • illetve a pénzváltó irodák esetében.

 

A pénzmosási törvénnyel együtt készült el az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény is, a két jogszabály vonatkozásában következőkben mutatjuk be a lényegi törvényi változásokat.

 

Új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (röv. Pmt.):

 

  • hangsúlyozottan épül a kockázatalapú megközelítésre, előírja a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatályuk alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát (belső eljárásrend kialakítását);
  • kiegészíti és pontosítja az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget, lényeges változás, hogy az új Pmt. kifejezetten lehetővé teszi – megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő elvégzését;
  • új kötelezettségként jelennek meg a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásáról és az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezések;
  • hatékonyabb végrehajtás érdekében részletesebb rendelkezéseket fogalmaz meg a bejelentési kötelezettség teljesítése és a bejelentéseket fogadó és elemző pénzügyi információs egység működése tekintetében.
  • kiegészíti, pontosítja az adatvédelemre, nyilvántartásra, a vonatkozó statisztikai adatok vezetésére, a csoportszintű politikákra, a belső ellenőrző és nyilvántartó rendszerre, valamint a képzésre vonatkozó rendelkezéseket;
  • egységesíti és szigorítja a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciókat;
  • végrehajtása érdekében elkészítendő szolgáltatói belső szabályzat kötelező tartalmi elemei vonatkozásában az NGM kapott felhatalmazást a rendelet kiadására (amely a kötelező elemek meghatározásán túlmenően a kockázatalapú megközelítés szempontrendszerét is tartalmazza majd).

 

Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (röv. Kit.):

  • a korábbi szabályozáshoz képest kiterjeszti a hatályát az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozataira,
  • egységesíti az adatvédelmi rendelkezéseket és a mentesítés szabályait,
  • pótolja a pénzeszköz és gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalmával és a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat,
  • egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóságnak, a szolgáltatóknak valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek törvény szerinti kötelezettségeit.

 

Átmeneti előírásként tulajdonképpen két év türelmi időt biztosít a törvény. Előírja ugyanis, hogy a szolgáltató 2019. június 26-át követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni azon ügyfelek esetében, akikkel még 2017. június 26-a előtt létesített üzleti kapcsolatot, de 2019. június 26-áig az ügyfél-átvilágítás nem végezte el és nem állnak teljes körűen a rendelkezésére az új törvény szerinti adatok. A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását nemcsak a külföldi, hanem a belföldi kiemelt közszereplőkkel folytatott üzleti kapcsolatra vagy ügyleti megbízásra is kiterjesztik, a törvény nem tesz különbséget a külföldiek és a belföldiek esetébe rögzítendő adatok között.

A szerencsejáték törvényt, a közjegyzői és az ügyvédi törvényt, a hitelintézeti és a biztosítási törvényt is módosítja a pénzmosási törvény. Hatályon kívül helyezi továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt és a hozzá tartozó rendeleteket is. A szolgáltatóknak ugyanakkor a hatálybalépést követő 90 napon belül a létező szabályzataikat át kell dolgozniuk

 

Források:

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-2017-21-het

MKVK közleménye

Magyar Közlöny

 

szerk.: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások