A Baleár-szigeteken akár 40 ezer eurós (12 millió forintos) büntetést is kaphat az az ingatlantulajdonos, aki társasházi lakását turisztikai céllal adja ki - ismertette a kedden életbe lépő új szabályozást Biel Barceló, a spanyol kormányzat turizmusért felelős tanácsosa Palma városában tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel szemben a magyarországi rendszer sokkal megengedőbb a lakások szálláshelyként történő hasznosítása terén. Mai cikkünkben a magyar és a legfrissebb spanyol szabályozást hasonlítjuk össze, kitérve a magyar rendszer adózási szabályaira.

Valójában a társasházi lakások turisztikai célú kiadása már 2012 óta számít illegális tevékenységnek a Baleár- szigeteken, így azóta nem adtak ki erre szóló engedélyt a lakástulajdonosok számára, kizárólag házak esetében hagyták jóvá a turisztikai célú, rövidtávú bérbeadást.
Mivel az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, a bírság összegét most a korábbi ötszörösére emelték, és több ponton módosították a vonatkozó törvényt. Mostantól a bérleményeket hirdető szállásfoglaló online platformok, mint például az Airbnb vagy a HomeAway, továbbá az utazásszervezők és az utazási irodák is felelősséggel tartoznak, és akár 400 ezer eurós (121 millió forint) pénzbüntetést is kaphatnak, ha illegális szálláshelyeket hirdetnek. A Baleár-szigetek kormánya 15 napos határidőt szabott meg számukra, hogy eltávolítsák kínálatukból ezeket az ingatlanokat.
Az online platformokon hirdetett lakások a jövőben automatikusan illegálisnak minősülnek. A Baleár-szigeteken továbbá (Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera) a következő egy évben nem adnak ki új engedélyeket ingatlanok turisztikai célú felhasználására. Minden egyes sziget helyi vezetésének ennyi ideje van, hogy eldöntse, pontosan mely zónákban, milyen típusú és összesen mennyi ingatlan kiadását engedélyezi turistáknak. A tulajdonosok ezt követően kérelmezhetik majd működési engedélyük kiadását az illetékes hatóságoknál. A turisták számára a helyi kormányzat létrehoz egy mobiltelefonos applikációt, ahol ellenőrizhetik, hogy az általuk bérelni kívánt ingatlan rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

A kormányzati intézkedés azért ennyire szigorú, mert jelenleg problémát okoz, hogy a lakásbérleti díjak a turisták miatt nagyon megemelkedtek, és a helyiek vagy azok, akik munka miatt költöznének a szigetekre nehezen találnak megfizethető otthont maguknak.

A magyarországi turisztikai célú ingatlan bérbeadás kapcsán mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az ilyen célú hasznosítás nem tartozik az ingatlan bérbeadás fogalma alá, hanem szálláshely-szolgáltatásnak minősül, melyre az ingatlan bérbeadáshoz képest eltérő előírások érvényesülnek, mind a tevékenység folytatásának feltételeit, mind az adózást illetően. A korábban engedély köteles tevékenység 2016. január 1-jétől bejelentés kötelesnek minősül, mely azonban a gyakorlatban nem jelent érdemi változást. Mielőtt ilyen tevékenység folytatásába kezdenénk, első lépésként be kell azt jelenteni a szálláshely fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten kerületi önkormányzat) jegyzőjénél. A jegyző a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, és értesíti a különféle hatóságokat, így például az ÁNTSZ-t, aki ellenőrzi a szálláshely alapvető higiéniai és egyéb követelményeknek való megfelelését (pl. jogszabályban előírt törölköző, ágynemű biztosítása, vizesblokkok minimális felszereléseinek megléte, kávékonyha biztosítása, ágyak, szobák száma a lakás területének függvényében). Az önkormányzati nyilvántartásba vételt követően az adóhatóságok felé is be kell jelentkezni. A NAV-tól adószámot és – amennyiben európai uniós adóalanytól kívánunk szolgáltatást igénybe venni, így internetes szállásközvetítő oldalakon hirdetni a szállásunkat – közösségi adószámot kell kérni, illetve nyilatkozni kell a bejelentkezéssel egyidejűleg arról, hogy a tulajdonos hogyan szeretne eljárni az általános forgalmi adó, illetve személyi jövedelemadó kötelezettségek teljesítése kapcsán (kíván-e áfa alanyi adómentességet, illetve fizető-vendéglátók tételes átalányadózását választani). Szintén be kell jelentkezni a helyi önkormányzati adóhatóságnál az idegenforgalmi adó és – ha az érintett helyi önkormányzat megállapít ilyet az ingatlan üzleti célú hasznosítása vagy annak nem állandó lakosként való használata esetére – építményadó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység pénztárgépköteles tevékenységnek minősül, ilyen tevékenységet folytató magánszemélyek kötelesek pénztárgépet beszerezni vagy a NAV-nál az erre a célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni, hogy pénztárgép használata helyett minden esetben számlát állítanak ki. Utóbbi választása esetén havonta kell adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé az előző hónapban kiállított számlák adattartalmáról. Amennyiben internetes szállásközvetítők útján hirdetik a lakást, és azok jutalékot számítanak fel, úgy részükre meg kell adni a közösségi adószámot, és az általuk kiállított jutalék számla alapján -mint közösségen belül igénybevett szolgáltatás után- kell megfizetni a 27 %-os általános forgalmi adót. Ehhez kapcsolódóan havi áfa bevallást és úgynevezett összesítő bevallást is kell adni minden hónapban az adóhatóság részére.

A magánszemély által folytatott szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelem, mely után 15 % személyi jövedelemadót és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmet a bevételből a tételesen kimutatott, a tevékenységhez kapcsolódó és a törvény által elismert költségek vagy 10 % költséghányad figyelembe vételével kell megállapítani. Ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonban vagy haszonélvezet alatt álló – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja, választhatja a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadója szerinti adózás is. Ez azt jelenti, hogy évente szobánként 32 ezer forint személyi jövedelemadót, továbbá ezen összeg 20 %-ának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Fizető-vendéglátó tevékenységről akkor beszélhetünk, ha ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra biztosítanak szállást.

Forrás:

http://www.dailymail.co.uk/wires/reuters/article-4772024/Spains-Balearic-Islands-fine-illegal-tourist-rentals.html

https://adozasitanacsadas.hu/hir/541/lakas-kiadas-szabalyosan-rovidtavra-turisztikai-celra

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerint új adókedvezmény vehető igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz. Az igénylés és igénybevétel feltételeit, az el nem számolható költségek részletezését, a minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény felhatalmazása alapján a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet tartalmazza.

Az energiahatékonyság fogalma az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehtv.) szerint a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa.

Energiahatékonyságot szolgáló beruházás a Tao. tv. fogalommeghatározása szerint az energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarítás következik be.

Jog az adókedvezményre a kormányrendelet 2.§ értelmében

1. A rendelet szerint a beruházás megkezdésének napja vagy az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi. Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.

Nem minősül a beruházás megkezdésének a földterület vásárlása, vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése, vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

2. A beruházás energiahatékonyságot szolgál, amely teljesülhet
3. magasabb energiahatékonyság eléréssel,
4. energiahatékonyságot közvetlenül szolgáló beruházással.

A nehéz helyzetben lévő társaság fogalmát az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint tehát nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak akkor minősül egy társaság, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének illetve saját tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, ha ellene fizetésképtelenségi eljárás indult, illetve, ha az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-öt és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolása

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.

Energetikai auditálás során az energiamegtakarítást az alapállapothoz, az Európai Unió általános minimum energiahatékonysági követelményéhez, a forgalomban lévő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközzel elérhető energiamegtakarításhoz kell viszonyítani.

Az adókedvezmény igénybevétele

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban, vagy az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig a vállalkozás ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, valamint mulasztási bírsággal sem sújtotta.

Az adatszolgáltatás részletes feltételeit a jogszabály nevesíti. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Szerk.: Pató Viktória Lilla