Az Európai Bizottság további öt évvel, változatlan százalékos értékkel meghosszabbította mások mellett a Kínából érkező acél drótkötelekre és kábelekre vonatkozó dömpingellenes vámszabályozást. Mai cikkünk a döntés indokait mutatja be.

Az uniós bizottság friss felülvizsgálata megállapította, hogy amennyiben a Kínából származó acéldömping folytatódik, negatív pénzügyi hatással lenne az Európai Unió (EU) acéliparára, ha az intézkedések hatályukat vesztenék. A tájékoztatás szerint a kínai mellett a Marokkóból és Dél-Koreából származó acélkábelek behozatalára is 60,4 százalékos dömpingellenes vám van érvényben 1999 óta.

Az acélgyártási kapacitások globális többlete az utóbbi években drasztikusan csökkentette az acélárakat, ezáltal káros hatással volt az acéliparra, valamint a kapcsolódó iparágakra és munkahelyekre. Jelenleg 53 intézkedés van érvényben az acél- és vastermékek uniós behozatalára, köztük 27 a Kínából érkező termékekre. A bizottság közleménye szerint az acélköteleket és kábeleket széles körben használják világszerte, többek között a halászati, tengeri, bányászati, erdészeti és építési ágazatokban.

 Az uniós acéliparban 14 tagállam érdekelt, az ágazat becsült uniós értéke mintegy 500 millió euró (mintegy 15 milliárd forint) és több százezer munkahelyet tart fent.

Forrás:

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Hogyan ajánlható fel az előző évi adó 1%-a?

A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is május 22-ig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Az erről szóló nyilatkozat elektronikusan az online kitöltő program segítségével, papíron vagy személyesen is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a bevallás részeként vagy önálló nyilatkozatként a "17EGYSZA" lapon.

Kinek ajánlható fel?

Felajánlásokat kizárólag azok a civil szervezetek kaphatnak, amelyek korábban regisztráltak a NAV-nál, valamint a technikai számmal rendelkező, bevett egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program). Az adóhivatal honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható, valamint a kizárt kedvezményezettek is fellelhetők. Az egyházi 1 százalékról szóló idei nyilatkozatokat a NAV a következő években is figyelembe veszi, egész addig, míg a felajánló a rendelkezését vissza nem vonja, vagy nem jelöl meg másik egyházat kedvezményezettként. A civil kedvezményezetteknek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak viszont továbbra is évente kell megtenni a felajánlást.

A felajánlók névtelenek maradnak?

A felajánlók dönthetnek arról is, hogy ha a civil kedvezményezett kéri, a NAV közölheti-e nevüket, címüket és e-mail-címüket. A kedvezményezett ezeket az adatokat kizárólag közhasznú tevékenységéhez használhatja 5 évig kapcsolatfelvételre, tájékoztatásra.

Munkavállalók nyilatkozatainak begyűjtése a munkahelyen

A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy idén megszűnt a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, azonban a korábbi évekhez hasonlóan a munkáltatók továbbra is összegyűjthetik a munkavállalóik 1+1 százalékos nyilatkozatait. Ebben az esetben legkésőbb 2018. május 10-ig lezárt borítékban kell átadni a munkahelyen a nyilatkozatot, a leragasztott felületet és a kísérőjegyzéket aláírva.

Forrás:

Nemzeti Adó és Vámhivatal

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A törvényben előírt határidő előtt majdnem két héttel az adóhivatal elkészült az szja-bevallási tervezetek kitöltésével.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján már ügyfélkapun keresztül elérhetőek a bevallási tervezetek. Az e-szja projektje idén tovább bővült, egymillióval több, mintegy 5 millió tervezetet készített el a hivatal, amely "a munkáltatók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is dolgozott". A cél az, hogy 2021-ben a vállalkozások szinte minden bevallási-tervezetét a NAV készítse el, emellett hosszú távú cél az adóhivatal papírmentessé tétele is. Az e-szja mellett a jövedékiadó-bevallások kiajánlása ebben a folyamatban szintén egy fontos állomás, hiszen ez volt az első olyan szolgáltatás, amelyet a vállalkozásoknak nyújt a hivatal.

Mi a teendő a NAV által elkészített személyi jövedelemadó tervezetünkkel?

Ha az adózó egyetért az szja-bevallási tervezetben foglaltakkal, akkor nem kell tennie semmit - őstermelő és áfa fizetésre köteles magánszemélyek kivételével -, május 22-én a NAV által elkészített tervezet hivatalos szja-bevallássá válik.

Amennyiben a NAV által elkészített szja-tervezettel az adózó nem ért egyet, a bevallások legegyszerűbben az online felületen módosíthatóak, amihez mindössze egy ügyfélkapu-regisztárcióra van szükség.

Mi a teendő, ha nincs ügyfélkapuja?

Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti szja tervezete postázását. Annak ellenére, hogy a magánszemélyek 80 százalékának semmilyen további teendője nem lesz a bevallással, (így az automatikusan érvényessé válik majd májusban) lehet, hogy akad olyan adózó, akinek a postán kapott tervezetét kell kiegészítenie. Az érintettek ezt egy új, "17SZJA jelű" bevallás elkésztésével és benyújtásával tehetik meg, illetve érdemes még május 20-ig ügyfélkaput nyitni, mert így azonnal elérhetővé válik az e-szja, és a módosítás néhány gombnyomással otthonról, kényelmesen elintézhető.

Forrás:

Nemzetgazdasági Minisztérium

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A Kúria egy őszi döntéséhez kapcsolódó változás alapján az adóhatóságnak be kell tartania a határozathozatalra vonatkozó határidőket, ezek elmulasztása esetén nem lesz mód adóbírság kiszabására. A Kúria őszi döntése szerint alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő letelte után ne lehessen szankciót kiszabni. A döntés ugyanakkor nem befolyásolja az adókülönbözet befizetésére vonatkozó kötelezettséget, azaz a jogszerűtlenül adózó cég az adókülönbözet és az azt terhelő kamat megfizetésére továbbra is kötelezve lesz. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Kúria döntése hatással lesz-e a múltban kivetett, ám határidőn túli szankciókra; nem tisztázott, hogy lesz-e lehetősége az adózóknak töröltetni a korábban ily módon felmerült adóbírságokat. Adózási szempontból változott a határidő számítása, adózói észrevétel esetén a 60 napos határidő csak az észrevétel beérkezésétől indul. Ha az adózó reagálna az adóellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre, az észrevétel benyújtására 30 napja van, és ez már jogvesztő határidő.

Forrás:

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla      

A tájékoztatás szerint 1983-tól világszerte január 26-án ünneplik a vámszolgálatok munkatársait, a brüsszeli székhelyű Vám Világszervezet 1953. január 26-i első ülésnapjára emlékezve. Magyarország 1968 óta tagja a szervezetnek, a magyar kormányzat pedig egy 1992-ben kiadott kormányrendelettel csatlakozott a világszervezet vámnapról szóló határozatához. A NAV hivatásos állományú tagjainak a Nemzetközi vámnap munkaszüneti nap, így a megyei adó- és vámigazgatóságok vám- és pénzügyőri területén, valamint a regionális bűnügyi igazgatóságokon csak ügyeletet tartanak, azonban a Nemzetközi vámnap az adóhatóság adóügyekkel foglalkozó szakterületének munkarendjét nem érinti.

Forrás:

MTI
NAV

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2018. július elsejétől élesben indul az online számlázás, a kormány több mint egy éves felkészülési időt biztosít az átállásra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdától tette hozzáférhetővé a számlázó szoftverek fejlesztőinek szóló és az informatikai részleteket pontosan meghatározó leírásokat. Ezek a fejlesztőket segítik, hiszen a számla kiállítójánál az adatszolgáltatást a program automatikusan végzi, az a vállalkozóknak nem jelent plusz munkát.

Az NGM szintén szerdától tette elérhetővé rendeletének tervezetét, amelyet a közösségi szabályok alapján a kötelező 3 hónapos notifikációs eljárást követően hirdethetnek ki, így a vállalkozók számára egyúttal felkészülési időt is jelent. A kormány a július elsejei indulással a kötelező három hónapos felkészülésnél is jóval hosszabb időt biztosít a vállalkozásoknak és a szoftver fejlesztőknek, hogy az új szabályoknak meg tudjanak felelni.

Az online számlázás jelentősen csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit. A gazdálkodók a NAV egy újabb szolgáltatását is igénybe vehetik majd, amivel lekérdezhetik az összes, adatszolgáltatással érintett számlájukat, így például partnereik számláit is megnézhetik, persze csak azokat, amelyeknél ők voltak a vevők. Azokról a számlákról kell július 1-jétől a számlázó programoknak online adatot küldeniük az adóhivatalba, amelyeken az áthárított általános forgalmi adó összege legalább 100 ezer forint. Legkésőbb a kiállítás utáni napon a kézi számla adatait is továbbítani kell, ha az áfa összege eléri vagy meghaladja a félmillió forintot. Ha félmilliónál kevesebb a számlában szereplő áfa, akkor pedig legkésőbb a kiállítást követő ötödik napon kell rögzítenie ezeket az adatokat az adózónak.

Forrás:

NGM

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2018-ban is igényelhető az első házasok adókedvezménye. Mai cikkünk az adóalap csökkentő kedvezmény igénylésének feltételeit és módját utatja be.

A két évig járó kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti, az igénylésnek azonban nincs felső korhatára. A friss házasok 2015 óta élhetnek a lehetőséggel, amelynek köszönhetően két év alatt 120 ezer forintot tudnak megspórolni.

Az első házasok kedvezménye viszonylag új intézmény, hiszen 2015. január 1-től van hatályban az új adóalap-csökkentő kedvezmény. A kedvezmény igényléséhez a házasságkötésnek 2014. december 31 után kell létrejönnie, vagyis a 2015. január 1 napján kötött házasság esetén már igénybe vehető a kedvezmény. Az adókedvezmény valójában összevont adóalap csökkentő kedvezmény, amit kizárólag az egyik, vagy mindkettő házastárs, de megosztva is igénybe veheti. Ez azt jelenti, hogy maga a kedvezmény összege összesen 33335.-Ft, amit havonta vonnak le az egyik féltől, vagy mindkettőjüktől. Ha csak egyik félnek van munkahelye, akkor értelem szerűen csak ő tudja ezt a kedvezményt érvényesíteni. Kizárólag a házaspár döntésén múlik ez, és a kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyomtatványt is ennek megfelelően kell kitölteni. A 33335.-Ft adóalap csökkentő kedvezmény nettóban ötezer forint béremelkedést jelenthet.

Az első házasok kedvezményéhez szükséges nyomtatványt a munkáltatótól kérhető, vagy letölthető a NAV honlapjáról is, kitöltési útmutatóval együtt. A nyomtatványt három példányban kell kitölteni a házastársak és munkáltató(ik) adataival, valamint az első házasok kedvezménye igénybevételének módjának megjelölésével (egy személy általi vagy megosztott igénylés) a munkáltatónál kell leadni.

Az első házasok kedvezményét a házasságkötést követő maximális 24 hónapig vehető igénybe. A gyermek születése abban az esetben nem akadálya az első házasok kedvezményének, ha a gyermekáldás után kötik össze az életüket házassággal a felek. Az első házasok kedvezménye ugyanis a gyermek fogantatás után is járhat, ha a terhesség 91. napja után kötik meg a házasságot. Ebben az esetben a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezményére is beadható az igény. A jogszabály nem zárja ki a jogosultsági körből azt, ha az egyik félnek már jár a családi adókedvezmény és ezt követően összeházasodva igénylik meg az első házasok kedvezményét is.

Forrás:

EMMI

NAV

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Érdemes már januárban nyilatkozni az igénybe vehető adókedvezményekről, az adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével és leadásával. Mai cikkünk az adóelőleg- nyilatkozat, hiszen - a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint-már a januári fizetés is a kedvezmények összegével növelten érkezhet februárban.

A magánszemélyeknek az a legkedvezőbb, ha már januárban nyilatkoznak munkáltatójuknál az általuk igénybe vehető adókedvezményekről. Ha például a szülő a januári bérszámfejtési (nyilatkozat-átadási) határidőt lekési, a munkáltató a nyilatkozatot csak a februárra tudja majd figyelembe venni, és így a családi kedvezmény hatása a januári nettó bérben nem jelentkezik. Az adókedvezmény összege természetesen nem veszik el, de az összeg legkorábban jövőre az szja-bevallásban kérhető vissza, amelyhez az adóhatóság által készített bevallás sem fogadható el automatikusan, azt ki kell egészíteni.

A családi kedvezmény egy gyermek után 10 ezer forintot, a kétgyerekes családoknak 35 ezer forintot, a harmadik gyermektől gyermekenként 33 ezer forint adómegtakarítást jelent. Az első házasokat az állam a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül havi 5000 forinttal támogatja. Idén már havi 6900 forintos személyi adókedvezmény jár, például a laktóz- vagy gluténérzékenyeknek. A családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye egymástól függetlenül érvényesíthető.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon túl, hogy idén csaknem 5 millió szja-bevallást készít el, az adóelőlegből a kedvezmény lehető legegyszerűbb érvényesítésében is segíti a magánszemélyeket. A NAV honlapjáról elérhető alkalmazással néhány kattintással, gyorsan és egyszerűen elkészíthető az adóelőleg nyilatkozat.

Forrás:

MTI

NGM

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás

Egy évvel ezelőtt, 2016 decemberében született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), majd 2017 februárjában fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (Kp.), miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a Kp.  egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. A közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait, a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazó Kp. 2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó Ákr.-rel együtt. Mindkét törvény rendelkezéseit az ezen időpontot követően indult eljárásokban kell alkalmazni.  

A Kp. a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait állapítja meg. Közigazgatási jogvitának minősül a jogszabály értelmében a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is. A perekben általános elsőfokú hatáskörben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, bizonyos esetekben azonban a törvényszék vagy a Kúria lesz az elsőfokú bíróság. A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyek másodfokon a törvényszékhez, míg a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúriához kerülnek. Felülvizsgálati ügyekben egységesen a Kúria jár el. A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el elsőfokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége több megyéből álló régiókra terjed ki. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes. Érdekességnek tekinthető az ún. mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást pedig ennek befejezéséig felfüggeszti. Fontos kiemelni azt is, hogy néhány eljárási kérdésben a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazását rendeli el a törvény. A keresetlevelet főszabályként továbbra is harminc napon belül kell benyújtani a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél. Ugyancsak újdonságnak minősül, hogy a jogi képviselő nélkül eljárók a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjeszthetik. A formanyomtatványra vonatkozó szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Adóeljárási kódexe

2018. január 1-jén lép hatályba – néhány kivétellel – az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), amely az adókötelezettségek teljesítésének általános és részletes szabályait tartalmazza. A törvény megállapítja az adóhatósági bejelentkezéssel és bejelentéssel, az adómegállapítással, az adóbevallással, az adófizetéssel, a bizonylatkiállítással és a nyilvántartási kötelezettséggel, illetve az adatszolgáltatással és az EKÁER-rel kapcsolatos előírásokat, valamint az adóhatósági nyilvántartásokkal, az adótitokkal, az adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket, ez utóbbiak keretében például a fizetési kedvezmények, elévülés szabályait, de az adóhatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket is. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint – bizonyos kivétellel – az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti befizetésekre. A jövedéki engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásokban ugyanakkor e jogszabály, illetve az adóigazgatási rendtartás szabályai alkalmazandók. A törvény rendelkezései főszabályként a hatálybalépését követően indult eljárásokban, illetve a hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre alkalmazandók.

2018-tól szintén külön törvény – a 2017. évi CLIII. törvény – rendezi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (amelyek jelenleg még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben szerepelnek). Az Avt.-ként rövidített jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy annak szabályait nemcsak az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóságot megillető fizetési kötelezettségek végrehajtása során, hanem főszabályként azokban önkormányzati hatósági végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az adóhatóság foganatosít. Emellett az adóhatóság jár majd el a jövőben az Avt. szabályai szerint a köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el.

Külön törvény állapítja meg az adóigazgatási eljárások szabályait is, hiszen a jogalkotói szándék egy külön adóigazgatási eljárási kódex 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air)] megalkotására irányult. Az adóigazgatási rendtartásban találhatjuk meg ennek megfelelően a képviseleti szabályokat, az eljárásra vonatkozó általános előírásokat (pl. hatáskör, illetékesség, kérelem, ügyintézési határidő, bizonyítás, döntések szabályait). Külön fejezet foglalkozik az ellenőrzéssel, illetve a jogorvoslatokkal, valamint az eljárási költségekkel. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt.

Forrás:

Jogászvilág

MTI

Netjogtár

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A céges eseményeken, rendezvényeken, üzleti partnereknek, illetve a saját dolgozóknak juttatott étel és ital kiadásnak, valamint az ezzel járó közterheket veszi jelen cikk górcső alá a karácsonyi időszakban megnövekedő céges összejövetelek számára tekintettel.

Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő szerint a fő kérdés, hogy szakmai vagy nem szakmai a rendezvényre szeretnék a köztehermentességet igényelni. Szakmai rendezvények esetén a terem- eszközbérlet adómentes.

Az ügyfelek, vendégek és alkalmazottak reprezentációs ellátása bármilyen rendezvény keretében zajlik, mindig egyes meghatározott juttatás, ugyanakkor a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, így áfája nem vonható le. A költségek 1,18-szorosa után viszont 15 százalék szja és 22 százalék eho fizetendő. Sőt, ha ez például egy év végi rendezvény, aminek a szórakoztatás a fő célja – azaz nem szakmai –, akkor a terembérlet és szervezés is ide tartozik az ételek és italok mellett. 

Szakmai rendezvényeknél a helyszín és a műszaki feltételek biztosításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak mint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, és a magánszemély oldaláról sem minősülnek bevételnek, vagyis nem adóköteles reprezentációs kiadások. Ilyen például az eszközök bérleti díja, vagy a terem bérleti díja és például a programszervezés költségei. A kifizetővel munkaviszonyban álló dolgozók utaztatása, elszállásolása, akik közreműködnek a rendezvény lebonyolításában, nem adóköteles reprezentációs költség. Az ő esetükben ezen összegek a hivatali, üzleti utaztatáshoz tartoznak, az étkezési költségük azonban nekik is egyes meghatározott juttatásként könyvelendő. Szakmai rendezvények esetében az áfa – az étel-ital kivételével – levonható.

Forrás:

http://adozona.hu/altalanos/Rendezvenyeken_adott_juttatas_adoja_es_afaj_3T6JT8#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201702_adozonauser

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Jelentős adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással számolhatnak jövőre a bérbeadók. A hosszú távú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (például az airbnb-zők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót.

A hosszú távú ingatlan-bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárása során derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre, a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint.

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette meg, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ’T101-es nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

Forrás:

Nemzetgazdasági Minisztérium

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2017. december 1-je és december 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) az újonnan bejelentkező adózók. Azoknak, akik idén az eva szerint adóztak, és ezen jövőre sem változtatnak, nem kell újra bejelentkezniük.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá bejelentkezni, illetve az alól kijelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lehet, egyéni vállalkozó esetében a 17T103, társas vállalkozás esetében a 17T203 számú adatbejelentő lapon. Az adatlapok 2017. december 1–jétől letölthetők a NAV honlapjáról (http://www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Egyszerű keresés/Összetett keresés), illetve papír alapon is hozzáférhetők a NAV ügyfélszolgálatain. A nyomtatványok ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postai úton, illetve az ügyfélszolgálatokon személyesen is benyújthatók. Postai úton történő benyújtás esetén a postára adásnak kell december 20-ig megtörténnie.

Az eva szerinti adózást többek között egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, ügyvédi irodák és közkereseti társaságok választhatják december 20-ig. A bejelentkezés ugyanezen időpontig írásban visszavonható. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Ugyancsak 2017. december 20-ig, és szintén a 17T103, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapon lehet kijelentkezni az Eva törvény hatálya alól. Azoknak kötelező kijelentkezni, akik december 20-án nem felelnek meg az eva feltételeinek, például, ha ebben az időpontban adótartozásuk van.

Az egyéni vállalkozók a 2018-as első járulékbevallásban nyilatkozhatnak arról is, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokhoz a járulékokat a minimálbér másfélszerese feletti járulékalap után fizetik meg. Az eva alanyiság megszűnése esetén, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő adózóknak lehetőségük van a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság, valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására is.

A NAV a bejelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a kijelentkezésről értesíti az adózókat.

Forrás:

MTI

NAV

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A közlemény részleteit tartalmazza mai cikkünk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában, azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, az ügyfélkapun keresztül kapnak az erről szóló személyes tájékoztatást. A rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban.

Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának.

A kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben a kiva-kalkulátorral kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.

Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.

Forrás:

MTI

Nemzetgazdasági Minisztérium

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Azoknak az adózó cégeknek, amelyeknél a naptári évvel megegyezik az üzleti év, december 20-ig kell kiegészíteniük és bevallaniuk többek között a társasági adó, az innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó előlegét is.

Az érintett cégeknek a társasági adóelőleget és az innovációsjárulék-előleget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, míg a helyi iparűzési adóelőleget a helyi önkormányzatok felé a december 20-ig be is kell fizetniük. A feltöltésre kötelezettek számára a nullás adótartalmú bevallás beadása is kötelező.

A társasági adóelőleg és a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítését többek között nem kell végrehajtaniuk azoknak az adózóknak, melyeknek árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, illetve amelyek közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány formában működnek. Emellett a mentesség él az előtársasági időszakban, illetve megszűnéskor is. Az innovációs járulék feltöltésének kötelezettségére azonban a fenti mentességek nem vonatkoznak.

Amennyiben az adóelőleg-kiegészítés átutalása december 20-ig nem történik meg, az adóhatóság az adóhiány után 20 százalékos mulasztási bírságot ró ki. Az adóhiányt ebben az esetben a megfizetett adóelőlegek és a tárgyévi adó 90 százalékának különbözete jelenti.

A társasági adó feltöltése során célszerű kihasználni az adófelajánlásban rejlő lehetőségeket is. Amennyiben az adózó még a feltöltés december 20-i határidejéig rendelkezik idei tao-felajánlásáról, a kapcsolódó adójóváírás mértéke 2,5 helyett 7,5 százalékos mértékű lesz.

Forrás:

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Egyről három évre nőhet az az időtartam, amely alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét - mint illetékalap-csökkentő tényezőt - figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az ezzel összefüggő, az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítását kedden tárgyalta az Országgyűlés. Cikkünk a törvénymódosító javaslat rendelkezéseit részletezi.

A Parlamentben kedden tárgyalták az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló T/18539 számú törvényjavaslatot. Aki lakást vásárol és előző lakását értékesítette, a tulajdonszerzési illetéket a két lakás árának különbözete után kell megfizetnie. Eddig a kedvezmény igénybevételére nyitva álló időkeret a lakás eladása utáni egy év, azonban a benyújtók szerint van olyan eset, amikor ez az egy év kevés. A törvénymódosítással az egy évet három évre emelnék. Az indítvány a magánszemélyeknek segít lakásvásárlás esetén. Az új szabályokat mind az új, mind a használt lakás vásárlásakor lehet majd alkalmazni, és továbbra is igénybe vehetik azok is az illetékkedvezményt, akik a lakásvásárlás után adják el régebbi lakásukat. A jelenlegi szabályozás számos kedvezményt biztosít a lakásvásárlóknak, így az új lakások építését segíti az a szabály, hogy új lakás vásárlása 15 millió forintig illetékmentes, 15 és 30 millió forint között pedig 600 ezer forint az illetékkedvezmény. Emellett létezik a cserét pótló vétel illetékkedvezménye, miszerint a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját, ha a vásárlást megelőzően, vagy azt követően vásárolt lakás forgalmi értékével.

Például, ha valaki 20 millió forintért vesz lakást, a régit pedig 15 millió forintért adja el, akkor csak 5 millió forint után kell a 4 százalék vagyonszerzési illetéket megfizetni, amely egyéb kedvezményekkel tovább csökkenhet. A javaslat azoknak is lehetővé teszi a kedvezmény érvényesítését, akik a lakásuk eladását követő egy évben nem tudták birtokba venni az új ingatlanukat, így az indítvány értelmében a kedvezményes illetékalap megállapításakor és az illetékmentesség alkalmazásánál annak a lakásnak a forgalmi értékét is figyelembe lehet venni, amelyet a vásárlást megelőző három évben adtak el.

Amennyiben lakáseladással- vétellel kapcsolatos ügyvédi segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal ügyvédeinkhez, melyet egy ingyenes regisztrációt követő jogeset megküldésével tehet meg. Ügyvédeink pár napon belül válaszolnak kérdésére, ezután Ön választhat, hogy a továbbiakban is kapcsolatban marad-e a válaszadó ügyvéddel.

Forrás:

Országgyűlés Hivatala

MTI

2017. évi LXXVII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében. Mai cikkünk az internetes vásárlás során esetleges plusz vámterhekre figyelmeztet.

A NAV tapasztalatai szerint egyre többen rendelnek a karácsonyi bevásárlási szezonhoz kapcsolódó Black Friday, azaz fekete péntek idején az internetről.

A rendelésnél figyelni kell arra, hogy az árut az Európai Unió területéről vagy EU-n kívüli országból szállítják-e. Gyakran ugyanis a tagállamokból rendelt áru gyártási, raktározási helye EU-n kívüli ország, ezért az árut vámkezeltetni kell. Ez vám- és adófizetési kötelezettséggel, valamint a postai szolgáltató adminisztrációs díjával járhat. Ha az áruk az Európai Unión kívülről (például Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból) érkeznek, azokat kötelező vámkezeltetni, amit megbízás alapján - anyagi ellenszolgáltatás fejében - a postai szolgáltató végez. Ha a küldeményhez kapcsolódó adatok pontatlanok, hiányosak, a szükségesnél tovább tart a kézbesítés.

Az internetes rendeléshez kapcsolódóan hasznos tudnivalók olvashatók a NAV internetes oldalán.

Forrás:

MTI

NAV

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2019-től várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. A tervezett változás ugyan nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait érinti, hatása azonban mégis a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb. Az alanyi adómentes adózási forma legfontosabb ismérve, hogy az adózó áfamentesen állíthat ki számlát. Míg 2017 előtt 6 millió forintos árbevételig vehették igénybe a vállalkozások az alanyi adómentesség lehetőségét, addig 2017-től már 8 millióig, 2019. január elsejétől pedig 12 millió forintra nőhet az értékhatár, amennyiben a kormány deregulációs indítványának helyt ad az Európai Unió.

Bár a kata árbevételi plafonját 2017-ben 12 millió forintra emelte a törvényhozás, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások részére a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ maradt mértékadó. E felett az összeghatár felett 2017-ben még 27 százalék áfa terheli a szolgáltatási díjat. A tervezett változás bevezetése esetén azonban 2019-től a kata és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni.

Ez a lehetőség azoknak a mikro- és kisvállalkozóknak kedvez leginkább, akik a kata szerint adóznak, és akiknek ügyfélköre főleg magánszemélyekből áll. Míg ugyanis egy céges ügyfél visszaigényelheti vagy levonhatja az áfa összegét, addig egy magánszemély ügyfél nem tudja ilyen módon elszámolni ezeket az összegeket.

Forrás:

MTI

FairConto Zrt.

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Az adózás rendjéről szóló törvénymódosításban az áll, hogy továbbra is csak áfaalanyoknak kötelező a pénzforgalmi számla nyitása. Mai cikkünk az ezzel kapcsolatos kételyeket oszlatja el.

A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozókra ezt nem írják elő továbbra sem, hiszen pluszköltséggel járt volna, ha kötelezővé tették volna a vállalkozói számla nyitását. Az áfaalany egyéni vállalkozónak eddig is kellett pénzforgalmi számlával rendelkezniük, és nekik, illetve a katázó áfaalanyoknak, valamint jogi személyeknek a jövőben is kötelező. Jövőre már egyáltalán nem lehetne lakossági folyószámláról intézni az egyéni vállalkozás pénzügyeit. Jelenleg mintegy kétszázezer olyan kataalany lehet, aki alanyi mentes egyéni vállalkozó, őket nem terheli a vállalkozói számla megnyitásának és fenntartásának költsége. Továbbra is fogadhatják magánbankszámlájukon vállalkozói bevételeiket.

Az áfateljesítési időpontokat a folyamatos teljesítés „fizetési határidős szabályaival” lehet 2018-ra áttolni, ami azt jelenti, hogy ha valaki az időszakot utólag számlázza le, akkor a fizetési határidő napjára kerül az áfateljesítési időpont, ami független attól, hogy határidő előtt megtörténik a kiegyenlítés. Így például egy kisadózóhoz 2017-re kerülhet a bevétel, de 2018-ra annak áfateljesítési időpontja.

Forrás:

https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2017/11/27/200-ezer-katazo-megnyugodhat-megusszak-a-pluszkoltseget/

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Mindenkinek az adóhivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást 2018-tól. Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást. Ennek részletszabályairól szól mai cikkünk.

Évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy a szervezet nagyjából négymillió polgár személyi jövedelemadó-bevallását készítette el a rendelkezésére álló információk alapján. Az elkészült dokumentumokat az adófizetők elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül néhány kattintással megnézhették, s akár módosíthatták is. Akik pedig kérték, annak postán is kiküldte a NAV a kész iratot. Az e-szja rendszer egyedülálló Európában, azonban tovább kell fejleszteni, ez pedig több lépésben, több területen történhet meg. Az egyik, hogy a következő évtől a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot. A parlamenthez benyújtott indítvány emellett arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. A munkaadók, ha korábban volt ehhez megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását. Erre azonban jövőre már nem lesz szükség, mivel a NAV minden adatot megkap a munkáltatóktól, ezek alapján a hivatal kiállíthatja a dokumentumot.

További egyszerűsítést szolgáló intézkedések például, hogy idén az egyszerűsítés jegyében már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. Ezen az úton továbbhaladva az adóhivatal jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek.

Forrás:

Nemzetgazdasági Minisztérium

http://adobevallas.news7.hu/

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Mai cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb adózási változásokat, melyek a 2018-as évben érinthetik.

2018. január 1-től változik az adóigazgatás eljárási rendje. A cél az egyszerűsítés és a kockázatok csökkentése. Fontos szempont még a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend megérett a modernizálásra.

2018-tól az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben fognak megjelenni, eddig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény teremtette meg az adózás jogi alapjait. Az Adóigazgatási rendtartásról szóló T/17995 számú törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi. Az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak. A T/17994 számú törvényjavaslat az adózás rendjét határozza meg.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-től a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul egyszerűsítést szolgáló lépés.

Két törvény esetén kérdéses, hogy melyiké lesz az elsőbbség. Jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló T/17782 számú törvényjavaslat a másik kettő mellett szintén az adózást hivatott szabályozni, így szorosan véve nem is kettő, hanem három törvény fogja szabályozni az adózást 2018-tól.

Az új rendelkezések közül szemezgetve kiemelendő az adófizetési biztosíték intézménye. Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban 1 millió forintot meghaladó adótartozással megszűnt cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.

Forrás:

http://adobevallas.news7.hu/

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Tizenkét millió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a kormány már meg is kezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van. Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozási szerződésében az alanyi áfamentesség maximális értékhatárát 8,8 millió forintban rögzítették, a kormány ennek emeléséről szóló derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak.

Idén Magyarországon megkétszerezték a legkisebb vállalkozások adókedvezményét azzal, hogy az eddigi havi félmillió forint helyett már egymillió forintos bevételnél is lehet a kisadózók tételes adója alapján adózni, emellett kétmillió forinttal, évi 8 millió forintra emelték az alanyi mentesség határát az áfában. A két intézkedéssel a kisvállalkozások összességében több mint 24 milliárd forint közterhet spórolnak meg az idén.

Több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget az, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos felső határa 12 millió forintra nő. Az összeg megegyezik a kata bevételi határával, amellyel az unióban is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók minimális adó-adminisztrációja. Amennyiben az EU támogatja, a jövőben az évi 12 millió forintnál kisebb bevételt elérő vállalkozások mindössze évi egyetlen nyilatkozattal letudhatják bevallási, nyilvántartási kötelezettségüket.

Forrás:

NGM

Szerk.: Pató Viktória Lilla

November 7-én az emberi erőforrások minisztere által benyújtásra került az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/18312 számú törvényjavaslat. Az iromány szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatását az kaphatja meg, aki gyermekét - ideértve a már nagykorú gyermeket is – nyugdíjas kora előtt legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és ezért ápolási díjat kapott, valamint az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj volt.

Ha a szülő a gyermekét 20 évig otthon gondozta, de ezalatt nem csupán ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után folyósított családtámogatási ellátásban (gyermekgondozási segélyben) részesült, a GYES idejét - legfeljebb 10 éves időtartamban - hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
Az új ellátási forma bevezetését azzal indokolják, hogy a gyermeküket ápoló hozzátartozók komoly terhet vesznek le az állami intézményrendszerről, mivel azonban keresőtevékenységet nem - vagy csak korlátozott mértékben - tudnak végezni, a számukra megállapítható nyugdíj mértéke alacsonyabb lehet. Így a „tartós ápolást végzők időskori támogatása” új ellátási formaként kerülne bevezetésre, melyet a gyermeküket tartósan ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően kapnának.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben bővül a vér szerinti apák csecsemőgondozási díjra való jogosultsága, valamint egy évvel meghosszabbodik a „diplomás gyed” folyósítási időtartama. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint nem jogosult ápolási díjra az a személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és rendszeres pénzellátásának összege meghaladja az ápolási díj összegét. Figyelemmel arra, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása is rendszeres pénzellátásnak tekintendő, kivételszabályként rögzíteni kell, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása és az ápolási díj párhuzamosan folyósítható.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény fogalomkörébe tartozó egyéb fenntartóval kötött megállapodás keretében működtessen – elsősorban a foglalkoztató munkavállalóinak gyermekei számára – munkahelyi bölcsődét. A gyámügyi törvény módosítása nagyobb mozgásteret ad a bölcsődei, mini bölcsődei ellátást biztosító települési önkormányzatok számára azzal, hogy az ellátási területén kívül eső más településről a jelenlegi szabályozáshoz képest több gyermek ellátását is biztosíthatja.

Technikai, szövegpontosító jellegű módosításokat is találhatunk a törvényjavaslatban, mely értelmében a gyermekét saját háztartásban nevelő vérszerinti apa jogosulttá válhat csecsemőgondozási díjra akkortól, amikortól a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. A rendelkezés a hallgatói jogviszony alapján folyósított gyermekgondozási díj ellátás időtartamát a gyermek egy éves koráról a gyermek két éves koráig hosszabbítja meg, könnyítve ezzel a felsőfokú tanulmányokat végző és családalapításra vágyó fiatalok élethelyzetét.

A döntésekkel szembeni fellebbezésnek akkor van helye, ha a határozatot a járási hivatal hozta. A pénzbeli ellátás iránti kérelmeket ugyanakkor nem minden esetben a járási hivatal bírálja el. Arra az esetre, ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az általa meghozott határozat elleni fellebbezési jogot külön is kell kimondani.

A módosítással a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény személyi hatálya az anyasági támogatás tekintetében kiterjed azokra a külföldön élő magyar állampolgárokra is, akiknek gyermeke külföldön születik, feltéve, ha Magyarországon sor kerül a gyermek hazai anyakönyvezésére. A módosított rendelkezés értelmében anyasági támogatásra jogosult a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítők és azok élettársa illetve házastársa is. Mivel a jelenlegi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a Külszoltv. hatályán kívül eső, de azzal analóg, anyasági támogatásra való jogosultsága fennáll-e, ezért indokolt a törvényhelyen a tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyeket és a velük együtt élő házastársukat és élettársukat is megnevezni. Az azonos gyermekre tekintettel különböző jogcímen folyósított ellátások duplikációjának elkerülése céljából a tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek és a velük együtt élő házastársuk, valamint élettársuk esetében is kimondja a családtámogatási ellátás szünetelését, valamint az ezen egyéb ellátásokról való adatszolgáltatási kötelezettséget.

A törvényjavaslat értelmében a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó rendelkezések 2018. január 1-jétől lehetnek hatályosak. A támogatás a jogosultság kezdetétől, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg és adómentes bevételnek számít, nem minősül nyugellátásnak.

Forrás:

Országgyűlés Hivatala

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Október 24-én a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló T/18008. számú törvényjavaslat került benyújtásra. Mai cikkünk a javaslat főbb változásait foglalja össze.

A javaslat a gazdasági társaságokon tül kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal, továbbá pontosítja a kisvállalati adóra áttérő vállalkozások veszteségelhatárolásának szabályait, emellett több jogtechnikai pontosítást is tartalmaz az átláthatóság értelmében.

A javaslat rögzíti, hogy az adózó elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalap azon részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe, a 2017. adóévet megelőzően keletkezett és az adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt (kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteséget).

A törvényjavaslat alapján a veszteségelhatárolás figyelembevételével kapcsolatos módosított szabályok a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók. A javaslat lehetőséget ad a 2017. adóévet megelőzően megvalósított új beruházásokra tekintettel a veszteségleírásra.

A kata választására jogosultak körének ügyvédi irodával történő kibővítésével összefüggésben szükséges módosítás.

Forrás:

Országgyűlés Hivatala

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A Kúria július 10-én született határozatában kijelenti, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette valósul meg, ha magánszemély vonatkozó engedély hiányában rendszeresen és haszonszerzés érdekében folytat pénzkölcsönzési tevékenységet.

Rámutatott a Kúria, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység keretében a pénzügyi szolgáltatás fogalmának megállapítására a keretdiszpozíció tartalommal kitöltő igazgatási norma rendelkezései az irányadók. Így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezései alapján egyértelmű, hogy magánszemély pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet, ahogy pénzügyi intézmények is csak törvény által szabályozott szigorú feltételek mellett tehetik azt.

Forrás:

http://adozona.hu/altalanos/Kamatra_adott_magankolcsont_a_Kuria_szerint_31W6IP#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201702_adozonauser

http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztatoa-kuria-bfvi18032016-szamu-jelentos-ugyben-hozott-hatarozatarol

Szerk.: Pató Viktória Lilla

A Baleár-szigeteken akár 40 ezer eurós (12 millió forintos) büntetést is kaphat az az ingatlantulajdonos, aki társasházi lakását turisztikai céllal adja ki - ismertette a kedden életbe lépő új szabályozást Biel Barceló, a spanyol kormányzat turizmusért felelős tanácsosa Palma városában tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel szemben a magyarországi rendszer sokkal megengedőbb a lakások szálláshelyként történő hasznosítása terén. Mai cikkünkben a magyar és a legfrissebb spanyol szabályozást hasonlítjuk össze, kitérve a magyar rendszer adózási szabályaira.

Valójában a társasházi lakások turisztikai célú kiadása már 2012 óta számít illegális tevékenységnek a Baleár- szigeteken, így azóta nem adtak ki erre szóló engedélyt a lakástulajdonosok számára, kizárólag házak esetében hagyták jóvá a turisztikai célú, rövidtávú bérbeadást.
Mivel az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, a bírság összegét most a korábbi ötszörösére emelték, és több ponton módosították a vonatkozó törvényt. Mostantól a bérleményeket hirdető szállásfoglaló online platformok, mint például az Airbnb vagy a HomeAway, továbbá az utazásszervezők és az utazási irodák is felelősséggel tartoznak, és akár 400 ezer eurós (121 millió forint) pénzbüntetést is kaphatnak, ha illegális szálláshelyeket hirdetnek. A Baleár-szigetek kormánya 15 napos határidőt szabott meg számukra, hogy eltávolítsák kínálatukból ezeket az ingatlanokat.
Az online platformokon hirdetett lakások a jövőben automatikusan illegálisnak minősülnek. A Baleár-szigeteken továbbá (Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera) a következő egy évben nem adnak ki új engedélyeket ingatlanok turisztikai célú felhasználására. Minden egyes sziget helyi vezetésének ennyi ideje van, hogy eldöntse, pontosan mely zónákban, milyen típusú és összesen mennyi ingatlan kiadását engedélyezi turistáknak. A tulajdonosok ezt követően kérelmezhetik majd működési engedélyük kiadását az illetékes hatóságoknál. A turisták számára a helyi kormányzat létrehoz egy mobiltelefonos applikációt, ahol ellenőrizhetik, hogy az általuk bérelni kívánt ingatlan rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

A kormányzati intézkedés azért ennyire szigorú, mert jelenleg problémát okoz, hogy a lakásbérleti díjak a turisták miatt nagyon megemelkedtek, és a helyiek vagy azok, akik munka miatt költöznének a szigetekre nehezen találnak megfizethető otthont maguknak.

A magyarországi turisztikai célú ingatlan bérbeadás kapcsán mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy az ilyen célú hasznosítás nem tartozik az ingatlan bérbeadás fogalma alá, hanem szálláshely-szolgáltatásnak minősül, melyre az ingatlan bérbeadáshoz képest eltérő előírások érvényesülnek, mind a tevékenység folytatásának feltételeit, mind az adózást illetően. A korábban engedély köteles tevékenység 2016. január 1-jétől bejelentés kötelesnek minősül, mely azonban a gyakorlatban nem jelent érdemi változást. Mielőtt ilyen tevékenység folytatásába kezdenénk, első lépésként be kell azt jelenteni a szálláshely fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten kerületi önkormányzat) jegyzőjénél. A jegyző a szálláshelyet nyilvántartásba veszi, és értesíti a különféle hatóságokat, így például az ÁNTSZ-t, aki ellenőrzi a szálláshely alapvető higiéniai és egyéb követelményeknek való megfelelését (pl. jogszabályban előírt törölköző, ágynemű biztosítása, vizesblokkok minimális felszereléseinek megléte, kávékonyha biztosítása, ágyak, szobák száma a lakás területének függvényében). Az önkormányzati nyilvántartásba vételt követően az adóhatóságok felé is be kell jelentkezni. A NAV-tól adószámot és – amennyiben európai uniós adóalanytól kívánunk szolgáltatást igénybe venni, így internetes szállásközvetítő oldalakon hirdetni a szállásunkat – közösségi adószámot kell kérni, illetve nyilatkozni kell a bejelentkezéssel egyidejűleg arról, hogy a tulajdonos hogyan szeretne eljárni az általános forgalmi adó, illetve személyi jövedelemadó kötelezettségek teljesítése kapcsán (kíván-e áfa alanyi adómentességet, illetve fizető-vendéglátók tételes átalányadózását választani). Szintén be kell jelentkezni a helyi önkormányzati adóhatóságnál az idegenforgalmi adó és – ha az érintett helyi önkormányzat megállapít ilyet az ingatlan üzleti célú hasznosítása vagy annak nem állandó lakosként való használata esetére – építményadó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenység pénztárgépköteles tevékenységnek minősül, ilyen tevékenységet folytató magánszemélyek kötelesek pénztárgépet beszerezni vagy a NAV-nál az erre a célra szolgáló nyomtatványon bejelenteni, hogy pénztárgép használata helyett minden esetben számlát állítanak ki. Utóbbi választása esetén havonta kell adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé az előző hónapban kiállított számlák adattartalmáról. Amennyiben internetes szállásközvetítők útján hirdetik a lakást, és azok jutalékot számítanak fel, úgy részükre meg kell adni a közösségi adószámot, és az általuk kiállított jutalék számla alapján -mint közösségen belül igénybevett szolgáltatás után- kell megfizetni a 27 %-os általános forgalmi adót. Ehhez kapcsolódóan havi áfa bevallást és úgynevezett összesítő bevallást is kell adni minden hónapban az adóhatóság részére.

A magánszemély által folytatott szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelem, mely után 15 % személyi jövedelemadót és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmet a bevételből a tételesen kimutatott, a tevékenységhez kapcsolódó és a törvény által elismert költségek vagy 10 % költséghányad figyelembe vételével kell megállapítani. Ha a magánszemély a tevékenységet a tulajdonban vagy haszonélvezet alatt álló – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja, választhatja a fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadója szerinti adózás is. Ez azt jelenti, hogy évente szobánként 32 ezer forint személyi jövedelemadót, továbbá ezen összeg 20 %-ának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Fizető-vendéglátó tevékenységről akkor beszélhetünk, ha ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra biztosítanak szállást.

Forrás:

http://www.dailymail.co.uk/wires/reuters/article-4772024/Spains-Balearic-Islands-fine-illegal-tourist-rentals.html

https://adozasitanacsadas.hu/hir/541/lakas-kiadas-szabalyosan-rovidtavra-turisztikai-celra

MTI

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerint új adókedvezmény vehető igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz. Az igénylés és igénybevétel feltételeit, az el nem számolható költségek részletezését, a minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény felhatalmazása alapján a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet tartalmazza.

Az energiahatékonyság fogalma az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehtv.) szerint a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa.

Energiahatékonyságot szolgáló beruházás a Tao. tv. fogalommeghatározása szerint az energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarítás következik be.

Jog az adókedvezményre a kormányrendelet 2.§ értelmében

1. A rendelet szerint a beruházás megkezdésének napja vagy az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi. Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.

Nem minősül a beruházás megkezdésének a földterület vásárlása, vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése, vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

2. A beruházás energiahatékonyságot szolgál, amely teljesülhet
3. magasabb energiahatékonyság eléréssel,
4. energiahatékonyságot közvetlenül szolgáló beruházással.

A nehéz helyzetben lévő társaság fogalmát az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint tehát nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak akkor minősül egy társaság, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének illetve saját tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, ha ellene fizetésképtelenségi eljárás indult, illetve, ha az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-öt és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolása

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.

Energetikai auditálás során az energiamegtakarítást az alapállapothoz, az Európai Unió általános minimum energiahatékonysági követelményéhez, a forgalomban lévő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközzel elérhető energiamegtakarításhoz kell viszonyítani.

Az adókedvezmény igénybevétele

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban, vagy az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig a vállalkozás ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, valamint mulasztási bírsággal sem sújtotta.

Az adatszolgáltatás részletes feltételeit a jogszabály nevesíti. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Szerk.: Pató Viktória Lilla