Polgári jog, eljárásjog

Ügyvéd keresés a(z) Polgári jog jogterületen:

A téma aktuális hírei

Releváns alapjogi sérelem esetén a befolyásmentesség biztosítása elengedhetetlen- AB megsemmisítette a Kúria döntését

Tovább

Politikai hirdetések bejelentési határideje ma jár le!

Tovább

Alkotmánybíróság előtt a civil törvény

Tovább

Az azonnali jogvédelem intézménye

Tovább

További tartalmak

Tudástár

AB: a VII. kerületben tarthatnak népszavazást a vigalmi negyed nyitvatartásáról!

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott, hogy az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság végzésben visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság eljárásának előzménye, hogy a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?” Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet. A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.

Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható.

A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Alkotmánybíróság előtt a civil törvény

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés. A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott − a médiatörvény szerinti − sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság január 16-án, kedden. Az indítvány a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági kifogásait többek között a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód sérelmére, továbbá az aránytalan jogkorlátozásra alapítja. Az indítvány szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor. Az indítvány szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései. Továbbá aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.

Miután több indítvány is érkezett a civil törvény ügyében, az Alkotmánybíróság ülésén még nem várható érdemi döntés.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

MTI

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Az azonnali jogvédelem intézménye

A Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) bevezeti az azonnali jogvédelem intézményét. Mai cikkünk az azonnali jogvédelemre irányuló kérelemmel kapcsolatos tudnivalókat gyűjti össze.

Azonnali jogvédelem akkor kérhető a bíróságtól, ha a közigazgatási jogvita tárgyává tett közigazgatási tevékenység, vagy az ezzel előidézett helyzet fenntartása a kérelmet előterjesztő személy (ilyen tipikusan a per felperese) jogát, jogos érdekét sérti. Irányultságát nézve a kérelem közvetlenül fenyegető hátrány elhárítására, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezésére, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartására irányulhat.

A vitatott közigazgatási cselekmény jogi természetéhez igazodóan az azonnali jogvédelem négy formában valósulhat meg:

halasztó hatály elrendelése,

– halasztó hatály feloldása,

ideiglenes intézkedés,

előzetes bizonyítás elrendelése.

A kérelmet a közigazgatási jogvita megindításával együtt a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél (többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekmény esetén az első fokon eljárt közigazgatási szervnél), de később a per során – közvetlenül a bíróságnál – is elő lehet terjeszteni. A kérelmet indokolni kell, az abban előadott tényeket igazolni, de legalább a kívánt mértékben valószínűsíteni szükséges. A nem kellően indokolt kérelmet a bíróság hiánypótlásra nem adhatja vissza. A Kp. egyes – így pl. egyes katonai, polgári védelmi – vonatkozásokban az azonnali jogvédelem kérelmezhetőségét kizárja. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bíróság a kérelem bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.

A kérelem teljesítése biztosíték adásához köthető, mely tipikusan ideiglenes intézkedés alkalmazásakor a marasztalással, közigazgatási szerződéssel, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban merülhet fel. Az azonnali jogvédelemről hozott végzés nyolc nap alatt fellebbezéssel támadható, kivéve az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó döntést, mely fellebbezéssel nem támadható.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelmek típusismertetése

1. A halasztó hatály elrendelése a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332.§-ában szabályozott végrehajtás felfüggesztésének leginkább megfeleltethető jogintézmény, mely nem csak a végrehajtás, hanem a végrehajthatóság feltételes megakasztására is alkalmas. Ilyen kérelem a tipikusnak tekinthető pénzfizetésre kötelező cselekményeken túl okszerűen nyújtható be pl. tevékenységi engedély visszavonásáról, építési engedély megadásáról, üzletbezárásról, gépjármű forgalomból kivonásáról hozott döntések bírósági felülvizsgálata során. A bíróság kérelemre és hivatalból is hatályon kívül helyezheti a halasztó hatály elrendeléséről szóló végzését, ha az elrendelés feltételei utóbb már nem állnak fenn.

2. A halasztó hatály feloldását – vagyis a halasztó hatály elrendelésének „tükörképét” – akkor lehet kérni, ha a keresetlevél benyújtása a közigazgatási cselekmény végrehajtását megakasztja. Ilyen eseteket jogszabály ír elő, pl. a felsőoktatási intézmények egyes határozatai vagy közszolgálati jogviták vonatkozásában. A halasztó hatály feloldásával a közigazgatási cselekmény hatályosul, így a jog azonnal gyakorolható lesz, vagy az marad.

3. Ha a halasztó hatály elrendelése vagy annak feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem lenne alkalmas, a bíróság ideiglenes intézkedést is alkalmazhat, melynek alapját rendszerint ágazati norma teremti meg (pl. szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során). Az ideiglenes intézkedés tehát a halasztó hatály elrendeléséhez, illetve feloldásához képest kisegítő szabályozás, de ez a jogvédelmi forma lehet adekvát a közigazgatási szerződést, közszolgálati jogviszonyt érintő közigazgatási jogvitákban is.

4. Előzetes bizonyításra – mely szakértői, okirati vagy tanúbizonyítás is lehet – csak a perindítást követően van lehetőség, feltéve, hogy a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza. Megjegyzendő, hogy a közigazgatási jogvitában előzetes bizonyítás nem csak azonnali jogvédelemként rendelhető el.

 

Forrás:

Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

2018-tól a törvényszékek az általános hatáskörű bíróságok

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani- tette közzé a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya közleményében.

A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ilyen esetek a következők:

  • a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
  • a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek, valamint a közérdekből indított perek,
  • a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
  • a jogi személyek és tagjaik, valamint a volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti peres eljárásai, s a tagsági jogviszonyon alapuló perek.

Minden más peres eljárásra a törvényszékeknek van hatáskörük.

A törvényszék hatásköre kizárólag az értékhatártól függően marad fenn a nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási perekben, az értékpapírral kapcsolatos jogvitákban, a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránt indított perekben.

Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, amennyiben törvény által megengedett.

 

Forrás:

Fővárosi Törvényszék

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

AB: ha a hatóság nem tartja be az ítélethozatali határidőket, nem szankcionálhat

Az Alkotmánybíróság 3353/2017. (XII. 22.) AB határozatában (a 5/2017. (III. 10.) AB határozatra hivatkozással) megállapította, hogy a hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk irányadó jogszabályi határidőket betartsák. Különösen erősen kell érvényesülnie ennek a követelménynek azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatóság az ügyféllel szemben szankciót állapít meg. A közigazgatási anyagi jogi szankciók jogszabályban történő meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatási eljárás ügyféli pozíciójában lévő azon jogalanyok, akikkel, illetve amelyekkel szemben a közigazgatási hatóság valamely, az adott ügyfél által elkövetett közigazgatási normasértés miatt hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, ne álljanak hosszú, bizonytalan ideig a velük szemben alkalmazható szankció fenyegetésének félelme alatt.

A fentiekre tekintettel az a bírói értelmezés, amely ezzel szemben a szankcióalkalmazási határidő elmulasztásához nem azt a következményt fűzi, hogy az e határidőt túllépő hatóságok szankcióalkalmazási lehetősége elenyészik, ellentétes az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Jogszabályváltozások 2018. január 1-jétől

Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás

Egy évvel ezelőtt, 2016 decemberében született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), majd 2017 februárjában fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (Kp.), miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a Kp.  egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. A közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait, a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazó Kp. 2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó Ákr.-rel együtt. Mindkét törvény rendelkezéseit az ezen időpontot követően indult eljárásokban kell alkalmazni.  

A Kp. a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait állapítja meg. Közigazgatási jogvitának minősül a jogszabály értelmében a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is. A perekben általános elsőfokú hatáskörben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár elbizonyos esetekben azonban a törvényszék vagy a Kúria lesz az elsőfokú bíróság. A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyek másodfokon a törvényszékhez, míg a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúriához kerülnekFelülvizsgálati ügyekben egységesen a Kúria jár el. A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el elsőfokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége több megyéből álló régiókra terjed ki. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes. Érdekességnek tekinthető az ún. mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást pedig ennek befejezéséig felfüggeszti. Fontos kiemelni azt is, hogy néhány eljárási kérdésben a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazását rendeli el a törvény. A keresetlevelet főszabályként továbbra is harminc napon belül kell benyújtani a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél. Ugyancsak újdonságnak minősül, hogy a jogi képviselő nélkül eljárók a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjeszthetik. A formanyomtatványra vonatkozó szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Adóeljárási kódexe

2018. január 1-jén lép hatályba – néhány kivétellel – az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), amely az adókötelezettségek teljesítésének általános és részletes szabályait tartalmazza. A törvény megállapítja az adóhatósági bejelentkezéssel és bejelentéssel, az adómegállapítással, az adóbevallással, az adófizetéssel, a bizonylatkiállítással és a nyilvántartási kötelezettséggel, illetve az adatszolgáltatással és az EKÁER-rel kapcsolatos előírásokat, valamint az adóhatósági nyilvántartásokkal, az adótitokkal, az adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket, ez utóbbiak keretében például a fizetési kedvezményekelévülés szabályait, de az adóhatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket is. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint – bizonyos kivétellel – az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti befizetésekre. A jövedéki engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásokban ugyanakkor e jogszabály, illetve az adóigazgatási rendtartás szabályai alkalmazandók. A törvény rendelkezései főszabályként a hatálybalépését követően indult eljárásokban, illetve a hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre alkalmazandók.

2018-tól szintén külön törvény – a 2017. évi CLIII. törvény – rendezi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (amelyek jelenleg még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben szerepelnek). Az Avt.-ként rövidített jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy annak szabályait nemcsak az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóságot megillető fizetési kötelezettségek végrehajtása során, hanem főszabályként azokban önkormányzati hatósági végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, amelyet az általános közigazgatási rendtartás alapján az adóhatóság foganatosít. Emellett az adóhatóság jár majd el a jövőben az Avt. szabályai szerint a köztartozásokigazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el.

Külön törvény állapítja meg az adóigazgatási eljárások szabályait is, hiszen a jogalkotói szándék egy külön adóigazgatási eljárási kódex 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air)] megalkotására irányult. Az adóigazgatási rendtartásban találhatjuk meg ennek megfelelően a képviseleti szabályokat, az eljárásra vonatkozó általános előírásokat (pl. hatáskör, illetékesség, kérelem, ügyintézési határidő, bizonyítás, döntések szabályait). Külön fejezet foglalkozik az ellenőrzéssel, illetve a jogorvoslatokkal, valamint az eljárási költségekkel. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt.

 

Forrás:

Jogászvilág

MTI

Netjogtár

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

Új Pp: Okirat-tanúzás csak kézírással

Eddig okiratainkon az "előttünk mint tanúk előtt:" formula alá egy vonalat húztunk. E fölé helyezte el a tanú a saját kezű aláírását. Ez alá kézzel, vagy - ügyvédi iratokon általában - géppel került a tanú lakcíme, sokszor a neve is rögzítve még egyszer. A tanúzott iratoknak azonban csak töredékét készíti ügyvéd. Az új Pp. szerint ezentúl a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg olvashatóan is oda kell írnia, e nélkül a magánokirat nem teljes bizonyító erejű. Csak az olvasható kézírásos névfeltüntetés és lakcím lesz a jó és jogilag helyes az új Polgári Perrendtartás bevezetésétől.


"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."

Az újítás azt szolgálja, hogy az ügyvédeknek tényleg kulcsszerepe legyen abban, hogy eltűnjenek a gyakorlatból a jogvitára okot adó, kétes alakiságú magánokiratok. 

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Közigazgatási óvadék- új törvény születőben

Mai cikkünk a T/17313 számon 2017. szeptember 11-én benyújtott, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat a közigazgatási óvadék újonnan bevezetni kívánt intézményét vizsgálja.

A törvényjavaslat célja, hogy a közigazgatási jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatóság által kiszabható szankciók általános szabályainak egységes, átlátható és következes legyen a szabályozása, mivel eddig az ágazati jogszabályokban szerepelő közigazgatási bírságokra való utalás ágazatok szerint osztott. Így a közigazgatási bírság megnevezése számos esetben tartalmaz utalást az ágazatra – például egészségvédelmi bírság –, illetve a bírságot kiszabó hatóság hatáskörére – például munkavédelmi bírság, halgazdálkodási bírság. Használatos továbbá a pénzbírság kifejezés, például a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó előírások megsértése esetén kiszabható közigazgatási bírság vonatkozásában.

A törvény hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre terjed ki. A Szankció törvényjavaslat tehát rögzíti, hogy közigazgatási bírságnak nevezünk minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírságot.

A törvényjavaslat szerint közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:

  1. a) figyelmeztetés,
  2. b) közigazgatási óvadék,
  3. c) közigazgatási bírság,
  4. d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
  5. e) elkobzás.

A közigazgatási szankciórendszer új jogintézménye a közigazgatási óvadék. A fokozatos bírságolás rendszerében a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenetet a közigazgatási óvadék képezi. A közigazgatási óvadék szankció alkalmazásának konjunktív feltételei a következők:

1. közigazgatási bírság kiszabását törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi,

2. a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyféllel szemben közigazgatási szankciót megállapító döntés került bejegyzésre, és

3. az óvadék alkalmazása feltehetően alkalmas preventív hatás kiváltására.

A kellő visszatartó hatás tekintetében a hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A közigazgatási óvadék elvi szinten a közigazgatási bírságot megelőző, biztosíték jellegű pénzügyi joghátrány, amelynek előnye az ügyfél részéről nézve, hogy jogkövető magatartás esetén bizonyos idő elteltével annak összege visszajár. A közigazgatási óvadék alkalmazása esetén a közigazgatási szabályszegés ismételt elkövetését megakadályozó preventív hatása abban rejlik, hogy az ügyfél tudatában van annak a kockázatnak, hogy jogsértő magatartás esetén az óvadék összege végleg kikerül a rendelkezése alól. Ezzel szemben normakövetésre ösztönző hatással bír az a perspektíva, hogy az ügyfél az óvadék összegét visszakaphatja, amennyiben a jogszabályoknak megfelelő magatartást tanúsít. A Szankció tv. a közigazgatási óvadék alkalmazásával kapcsolatos szabályokat a közigazgatási bírság kiszabására utalva határozza meg. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási óvadék a közigazgatási bírsághoz képest az ügyfél számára a visszafizetési lehetőség miatt egy kedvezménynek mondható, amennyiben az ügyfél továbbra sem tanúsít normakövető magatartást, a közigazgatási óvadékot közigazgatási bírságnak kell tekinteni. A közigazgatási óvadékot az ügyfél a Nyilvántartásba történő bejegyzést követő harminc napon belül köteles befizetni a közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt szerv által vezetett számlára. A befizetésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén a közigazgatási óvadékot közigazgatási bírságnak kell tekinteni. A közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt szerv az óvadékot, a befizetést követő egy év elteltével visszafizeti az ügyfélnek vagy jogutódjának, amennyiben ebben az időszakban nem sújtották újabb közigazgatási szankcióval.

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Jogi alliteráció; alapítvány alapítás

Az alapítványok olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek a civil életben fontos szerepet töltenek be. A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) még akként rendelkezett, hogy alapítványt tartós közérdekű célra lehet létrehozni, a jelenlegi Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) ilyen kikötést már nem tartalmaz. Így az alapítvány nem más, mint az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

Valamennyi alapítvány létrehozásában a legfontosabb szerepe az alapítónak van, a Ptk. értelmében ugyanis az alapító, az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A cél vonatkozásában látni kell, hogy bár a Ptk. nem tartotta meg a tartós közérdekű cél kikötést, alapítvány továbbra sem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ez a megkötés adódik az alapítványok civil szervezet jellegéből, ugyanakkor kellő rugalmassággal biztosítja azt is, hogy tevékenységükkel összefüggésben létezésük és működésük anyagi alapja garantált legyen az alapító által juttatott vagyonon felül is.

Alapító egyaránt lehet természetes személy és jogi személy, alapítvány kivételével, hiszen alapítvány nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy gazdasági társaságok a működésükhöz kapcsolódóan, elsősorban valamilyen szociális cél szolgálatára alapítványokat hoznak létre, mely fontos szerepet tölt be társadalmi felelősségvállalásukban. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, ilyen esetben pedig az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. A szabályozás arra is lehetőséget kínál, hogy utóbb vegyünk részt valamely alapítvány tevékenységében, hiszen nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására is jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja. Amennyiben az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette, az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító át is ruházhatja.

A fentiekből is látható rugalmasság mellett természetesen az alapító lehetőségeinek korlátjait is rögzítik a vonatkozó jogszabályok. Így például, néhány fontosabb területet említve, bár az alapító okirat módosításának joga az alapítót illeti meg, semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Hasonlóképpen, az alapítvány működésének anyagi alapját kívánja biztosítani a jogalkotó, amikor rögzíti, hogy semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Ugyancsak kimondja a szabályozás, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ily módon biztosított tehát, hogy az alapítvány létrehozását követően, az alapító, adott esetben meggondolva magát, ne tudja elvonni az alapítvány anyagi létalapját.

Az alapítvány működésének kontinuitását az rendelkezés biztosítja, hogy ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

 

Forrás:

http://www.barkassygrunfeld.com/hirek/2017/hogyan-hozhatunk-l%C3%A9tre-alap%C3%ADtv%C3%A1nyt

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Ön ügyvéd? Szerkessze ezt a kategóriát!

Az Ügyvéd.hu ezen tematikus oldalának kezelésére a jogterületen jártas ügyvéd jelentkezését várjuk. A szerkesztőnek ingyenes prémium megjelenést biztosítunk az Ügyvéd.hu oldalalin és kiemelést az általa szerkesztett tevékenységi körben. Az info@ugyved.hu címen várjuk jelentkezését. 

Hírek

További tartalmak

AB: a VII. kerületben tarthatnak népszavazást a vigalmi negyed nyitvatartásáról!

Tovább

Európai Parlament: STOP az üvegház hatású gázok ipari kibocsátásának!

Tovább

Európai Parlament szavazott az internetes fogyasztói szabadságról

Tovább