Egyrészt bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre. A fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel differenciált szankcionálást vezet be. A Javaslat szerinti megoldás biztosítja a párhuzamos eljárás lehetőségének kizárását, így például azt, hogy ugyanazt a határozatot az eljárás kezdeményezője a minisztérium előtt, a panaszolt ügyvéd pedig a bíróság előtt ne támadhassa meg.

Szervezeti szabályok változásai

Változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok, annak érdekében, fegyelmi felelősség megállapításának igénye is érvényesüljön. Így a fegyelmi bizottságok és a fegyelmi tanácsok a Javaslat alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek. A hivatalból induló előzetes vizsgálat lefolytatására a területi kamara választott tisztségviselője, a fegyelmi biztos jogosult. A Javaslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasítás-adási jogát is, amely a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni. A Javaslat következtében továbbá törvényi szintre kerülnek egyes, korábban szabályzatban rendezett, garanciális jellegű rendelkezések is. Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten történő megoldását, elősegíti az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását és így azt, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a regionális központok irányába. A fentiek figyelembevételével a Javaslat olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás. Így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatásköre lesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben a véleménynyilvánítás, az a szakmai szabályok megalkotása, a nyilvántartás vezetése a kapcsolódó műszaki-informatikai háttér biztosításával, a képzési helyek akkreditációja, továbbá a szakmai képzések és továbbképzések tematikájának összeállítása. Az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően a területi kamarák maradnak.

Állami kontroll, a törvényességi felügyelet csökkentése a szubszidiaritás jegyében

A Javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe nem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. Egyfelől az ügyvédi kamara autonómiája, másfelől a jogbiztonság garantálásához fűződő érdek jelöli ki azt a keretet, amelyen belül az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogot gyakorolhat. A Javaslat újraszabályozza a törvényességi felügyelet tárgyát, ezen belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek körét, valamint a törvényességi felügyelet eszközeit. Jelenleg nem szankcionálható a mulasztásban megnyilvánuló jogsértés és alulszabályozott a minisztérium törvényességi felügyeleti eljárása: nem szabályozottak az eljárási cselekményekre vonatkozó határidők, az iratküldés szabályai, a felhívás alaki, tartalmi kellékei, a késedelmes felterjesztés jogkövetkezménye. Ezen hiányok orvoslása mellett változnak és differenciálódnak a kamarai szabályzatok felülvizsgálatának és közzétételének szabályai, továbbá csökken az iránymutatások, kamarai határozatok kapcsán gyakorolt állami kontroll mértéke. Az igazságügyi miniszter – törvényességi felügyeleti jogkörének pontosításával – kiemelt szabályzatait előzetes normakontroll keretében, egyéb szabályzatait utólagos normakontroll keretében ellenőrzi. Ennek megfelelően a kizárólag a kamara tagjaira, az ügyvédi működésre vonatkozó szabályzatok tekintetében kevésbé szigorú az állami törvényességi felügyelet abban az esetben, ha azok a közérdeket vagy harmadik személyek jogait nem érintik (így pl. az ügyvédjelöltek képzésének, foglalkoztatásuk tárgyi feltételeinek szabályozása vagy az irodagondnok eljárására, díjazására vonatkozó szabályzatok esetében). Ugyanakkor erősebb az állami kontroll, ha olyan szabályzatok vonatkozásában szükséges, amelyek a közérdeket vagy mások jogát is érintik, mint a fegyelmi szabályzat, a letéti szabályzat, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályozása esetében (kiemelt szabályzatok). A kiemelt szabályzatokat a kamarának az elfogadásukat követően, de még a kihirdetésüket megelőzően „előzetes normakontroll” keretében meg kell küldeniük a minisztérium részére. A miniszter a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a kiemelt szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak. Az igazságügyi miniszternek a fentieken kívül feladatkörébe tartozik a kamara törvényes működésének és tevékenységének ellenőrzése is. Ez utóbbira ugyancsak hivatalból (akár bejelentés alapján) kerülhet sor. A kamarai szerv jogszabálysértő működése esetére vonatkozó hatályos szabályok kiegészülnek a mulasztás miatt alkalmazható jogkövetkezményekkel. Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, kiemelt szabályzatban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére, a kamara pedig köteles a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.