A Javaslat kiterjeszti a titokvédelmet a védekezés céljából készült iratokra is, minden bírósági, hatósági és közhatalmi eljárás vonatkozásában. Védekezés céljából készült irat az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció során létrejött irat, mely az ügyfél és a védő birtokában van. Nem tekinthető védekezés céljából készült iratnak az az irat, mely nincs az ügyfél és a védő birtokában, csak ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból. Hatóság a szükségesség és arányosság figyelembe vételével betekinthet az iratba, hogy megállapítsa megalapozottságát. Az ügyvédi titoktartásra kötelezett az eljárásai során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja, csak akkor, ha a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként felhasználható, tehát ügyfele számára terhes lehet. A titoktartási jogairól az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik.

Ezzel a Javaslat az ún. legal professional privilege (LPP) szabályait építi be a törvénybe, melynek lényege, hogy az ügyfél és ügyvéd közötti kommunikáció védelemben részesül, ezekhez (pl. levelezéshez, telefonbeszélgetésekhez) az ügyfél jogsértése miatt eljáró hatóságok nem férhetnek hozzá, számukra ez tiltott terület. Ez a szabály azért szükséges, hogy az ügyfél szabadon feltárhassa ügyvédje számára az állítólagos jogsértéssel kapcsolatos ténytudását, és ezzel a védelmét lehetővé tegye. A védekezés céljából készült irat védelme kapcsolódik az ügyvédi titokhoz, de azzal nem azonos: az ügyvédi titok az ügyvéd oldaláról adja meg a védelmet, míg a védekezés céljából készült irat védelme az ügyfélnél fellelhető kommunikációt védi, amit az ügyvédi titoktartási szabály alapján nem lehet elfedni a hatóságokkal szemben. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége nem biztosít teljes védelmet az ügyfél számára abban az értelemben, hogy az ügyvédnek átadott információkat az ügyvédi titoktartási kötelezettség csak az ügyvédnél lévő dokumentumok vonatkozásában fedi le, de ha az ügyfél ezeket az információkat azért rögzíti, írja le, hogy az ügyvédjének átadja, és ennek az információnak a rögzített formája az ügyfélnél is megmarad, pl. mint elküldött elektronikus levél, akkor ezt nem védi meg az ügyvédi titok, így pl. a nyomozó hatóság azt lefoglalhatná, megnézhetné. Ha ez így lenne, gátolná az ügyfelet abban, hogy az ügyvédjének minden információt feltárjon a védekezése érdekében, hiszen éppen a védekezés céljából történt feltárás válhatna a vesztére, ugyanis a hatóság, ha hozzájuthatna ezekhez a dokumentumokhoz, rájuk, mint beismerésre támaszkodva bizonyíthatná a jogsértést.

Ha a hatóság és az ügyfél között vitatott az irat minősítése, a bíróság nem peres eljárásban dönt. A bíróság döntéséig a hatóság az irat tartalmát nem ismerheti meg, de lezártan birtokba veheti, hogy biztosítsa az iratok megváltoztathatatlanságát. A Javaslat e szabályait nem kell alkalmazni a büntetőeljárásokban, mivel a büntetőeljárási kódex külön szabályokkal biztosítja ezt a védelmet.

A védekezés céljából készült irat e törvény szerinti védelmére vonatkozó rendelkezéseket a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett iratokra is alkalmazni kell, visszaható hatállyal.