Rendszerüzenet

Lex CEU, avagy miről is szól pontosan a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (Nftv.) módosító 2017. évi XXV. törvény?

A törvényi módosításokat és kiegészítéseket félkövérrel jelöljük.

Az Nftv-t módosító  törvény 2017. évi XXV. törvény kihirdetésétől (2017. április 10.) hatályos paragrafusokhoz tartozó kiegészítések:

  • § Felsőoktatási intézmény: egyetem vagy főiskola, mely használatára a törvény 1. melléklete szerinti intézmény, valamint külföldi felsőoktatási intézmény jogosult.

Felsőoktatási intézmény:

  • 8 BA, 6 MSc, doktori képzés
  • oktatók 60%-a tudományos fokozattal rendelkezik
  • szakok egy részét képes idegen nyelven oktatni
  • tudományos diákköre van

A törvény megjelöli továbbá az alkalmazott tudományok egyeteme, valamint a főiskola elnevezésre vonatkozó felsőoktatási intézményi kritériumokat.

Az újdonság az, hogy bevezeti, hogy:

- két felsőoktatási intézmény elnevezése nem egyezhet, külföldi és magyar nyelven sem

- több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a  név viselésének joga azt a  felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be

- élő személyről nem lehet elnevezni felsőoktatási intézményt, az MTA engedélyéhez kötött a névválasztás.

  • 76.§ (1) szerint Magyarországon, külföldi felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzést a következő feltételek együttes megléte esetén folytathat:
  1. származási országában államilag elismert felsőoktatási intézmény
  2. Magyarországon folytatott okleveles képzése államilag elismert
  3. működését engedélyezte az oktatási hivatal

A törvény 2017-es módosításától viszont ez a felsorolás módosul, csak akkor folytathat képzést Magyarországon külföldi felsőoktatási intézmény, ha:

  1. nemzetközi szerződés kötelező hatályát mindkét ország elismerte
  2. származási országában államilag elismert felsőoktatási intézmény és ott ténylegesen működik
  3. Magyarországon folytatott okleveles képzése államilag elismert
  4. működését engedélyezte az oktatási hivatal

 

  • § (1a)

Névhasználati szabályoknál kiemeli, hogy a Magyarországon bejegyzett felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet összetéveszthető Magyarországon képzést folytató külföldi felsőoktatási intézménnyel. à

magyarországi felsőoktatási intézmény elnevezése Magyarországon képző külföldi intézményével

  • § (7)

A módosításokat 2018. január 1-ig kell teljesítenie a külföldi egyetemeknek, ha Magyarországon szeretnének képzést folytatni. Föderatív állam esetén a két ország közötti megállapodást a módosító törvény hatályba lépésétől számított fél éven belül meg kell kötni.

Ha nem teljesít egy egyetem 2018. január 1-ig, nem vehet fel több első évfolyamos hallgatót, a működési engedélyét pedig visszavonja az oktatási hivatal.

Tehát ahhoz, hogy a módosításokat teljesítse egy föderatív állam egyeteme, mely Magyarországon szeretne működni, először kölcsönösen elismert nemzetközi szerződést kell kötni a két állam között. Erre áprilistól 6 hónap áll rendelkezésre.

  • § (4) bekezdésében a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD)” szövegrész kikerül a törvényből, mert 2017. szeptember 1-től külföldi egyetem, magyar egyetem általi indítását csak akkor veszi nyilvántartásba az oktatási hivatal, ha a külföldi intézmény az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államok valamelyike által elismert felsőoktatási intézmény.

 

  1. szeptember 1-től hatályosulnak a következő rendelkezések és módosítások:
  • § (2) (3)

működési engedély megtagadható:

  • az akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján
  • ha a külföldi intézmény által adott oklevelet Magyarországon nem lehet elismerni, és erre nem hívják fel a jelentkezők figyelmét.
  • 76§ (5a) (5b)

Az oktatási hivatal nyilvántartásába kell venni a külföldi székhelyű felsőoktatási intézményeket is. A működési engedélyt 5 évente felül kell vizsgálni.

A külföldi felsőoktatási intézmények felett a miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol.

(míg eddig csak a

  • nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett
  • a Magyarország területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett

gyakorolt törvényességi ellenőrzést a miniszter)

  • § (6)

Csak akkor kell alkalmazni a miniszteri törvényességi ellenőrzést a külföldi felsőoktatási intézményekre, ha nemzetközi szerződés másképp nem rendeli. Tehát a nemzetközi szerződés primátusa, az előfoglalás elve megjelenik.

  • § (2)

Európai Gazdasági Térség államaiban székhellyel rendelkező, Magyarországon képzést folytató felsőoktatási intézményekre nem kell alkalmazni a 76. § (1)-ben megfogalmazott névhasználati szabályt. Vagyis, ha EGT székhelyű intézmény folytat képzést Magyarországon, lehet összetéveszthető elnevezése egy magyar intézménnyel, és számára nem tagadható meg a működési engedély megadása akkor, ha Magyarországon nem ismerik el az intézmény által kiadott külföldi oklevelet. Tehát az egyenértékűségi feltétel ez esetben nem szükséges.

Ez a bekezdés csak a névválasztási résszel egészült ki a 2011-es törvényhez képest, illetve kikerültek az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről) tagok szerződésein alapuló külföldi egyetemek elismerése Magyarországon.

  • § (8)

A törvényi módosításokat a 2018/19-es tanévtől kell bevezetni, a már megkezdett félévek 2020/21-es tanévre befejezhetők.

  • § (4)

A 2005. felsőoktatási törvény alapján nyilvántartott képzéseket legkésőbb a 2020/21-es tanévben törlik a nyilvántartási rendszerből, ha nem felelnek meg a törvényi módosításoknak.

2017. december 31-től hatályosul a 104.§ (7) ba) pont, így az intézményben folytatott oktatási, tudományos kutatói vagy művészeti alkotó tevékenységhez 2017. december 31-től szükséges munkavállalási engedély a harmadik országbeli állampolgárok számára.

 

 

 

 

 szerző: Pató Viktória

Hozzászólások