Rendszerüzenet

Az új ügyvédi kódex törvénytervezete

2017-05-09

Közel két évtized telt el a hatályos törvény megalkotása óta, ezért a jogalkotók időszerűnek tartották egy egységes szemléletű kódex létrehozását, amit szakmai szervezetek bevonásával, egy éves munkával tettek meg.

A törvénytervezet célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése. Az 1998-ban elfogadott ügyvédi törvény helyébe lépő új kódex tervezete részletes vitára vár, mely már a címében is alapvető koncepcionális változásra utal. A törvény ugyanis nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó, a kor kihívásainak megfelelő, egységes szemléletű előírásokat tartalmazza majd az általános indokolás szerint.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára 2017. május 5-én az Országgyűlésben tartott expozéjában egyre bonyolultabbnak nevezte az utóbbi évtized jogvitáit és úgy értékelte, hogy azokhoz jogi szaktudással rendelkező szakemberek közreműködése szükséges.

Ügyvédi tevékenységhez kötődő munkaügyi újdonságok

Kiemelkedő újdonságnak tekinthető az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosok integrálása az ügyvédi kamarákba. A jogi képviseletet ellátó, okiratok ellenjegyzését végző jogtanácsosok a tervezet szerint e tevékenységüket csak kamarai taggá válásuk esetén folytathatják, majd egy évi ún. kamarai jogtanácsosi tagság után lehetőség nyílik az ügyvéddé válásra. Az ügyvédi kódex hatálybalépésével a jogtanácsosokra vonatkozó törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyeznék, így a nem kamarai tag jogtanácsosokra csak az általános munkaügyi szabályok vonatkoznak majd ezt követően.

Változást hozhat a törvényjavaslat abban is, hogy a klasszikus feladatok mellett kiegészítő tevékenységet is folytathatnak az érintettek a továbbiakban: ez lehet biztosítási tanácsadás, társasházi közös képviselői tevékenység és bizalmi vagyonkezelés.

Ügyvédasszisztens fogalmának bevezetése

A törvénytervezet szabályozza az ügyvédi társulást, a bejegyzett irodaközösséget és ugyancsak újdonságként nevesíti a helyettes ügyvédet és az ügyvédasszisztenst, valamint megváltoztatja az országos és a területi kamarák közötti feladatmegosztást. Az irodai tagsággal nem rendelkező ügyvédnek az akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbíznia. A helyettes ügyvéd megbízása a kamarai tagságnak is az előfeltétele lesz. Ettől függetlenül a konkrét esetekben, ügyekben történő helyettesítéséről az ügyvéd külön megállapodással is gondoskodhat. Az ügyvédasszisztens pedig a „munkáltató képviselőjeként funkcionál” majd az adminisztratív feladatok teljesítése során. Az ügyvédasszisztensek esetében is feltételként fogalmazódik meg a kamarai nyilvántartásba vétel. Az ügyvédasszisztens tevékenységének célja a munkáltató tehermentesítése elsősorban adminisztratív jellegű ügyekben és nyilatkozatok megtételében. Kizárt az ügyvédasszisztens képviseleti jogának gyakorlása az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való képviselet, az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott megbízással kapcsolatos feladatok, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges meghatalmazás elfogadása terén, vagy a személyes megjelenést és személyes cselekményeket igénylő fegyelmi és etikai eljárásban, illetve az ügyvédi kamara szerveiben való részvétel során. Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját az ügyvédi iroda taggyűlése által hozott határozata elleni bírósági eljárásban, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben végzett letétkezelési feladatok ellátása során sem. Az ügyvédasszisztensi tevékenység végzése nincs kötve felsőfokú vagy szakirányú (jogi asszisztens) végzettséghez, tekintettel arra, hogy az ellátandó feladatok jelentős része az ügyvédi tevékenység körébe nem tartozó adminisztratív jellegű feladat.

Felelősségbiztosítás, sikerdíj, fegyelmi rendelkezések és nyilvántartás

A kötelező felelősségbiztosítás minimális mértékét 8 millió forintban határozzák meg, majd fokozatosan 15 millió forintra emelnék és módosulnának az ügyvédi letét szabályai is. A sikerdíjat általánosságban nem tiltják, ugyanakkor bíróság előtti érvényesíthetőségét szigorúbban szabályozzák. E szerint az összeg a megbízási díj kétharmadát nem haladhatja meg.

Jelentősen átalakulhat az ügyfél-azonosítás rendszere a tervezet elfogadása esetén. Az átalakulás egyik sarokpontja, hogy a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelezővé teszik az ügyfél-azonosítást, míg a másik alapvető változás, hogy az ügyvéd a törvény erejénél fogva válik jogosulttá és egyben kötelezetté az ügyféladatok megismerésére. Újdonságnak tekinthető, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell majd vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

Kibővül a kiszabható fegyelmi rendelkezések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek a továbbiakban a törvény hatályosulása esetén.

Kirendelt védő kiválasztása

Átalakulhat a kirendelt védőre vonatkozó szabályozás is az új büntetőeljárási kódexre tekintettel, a kirendelés alapján eljáró védőt az ügyvédi kamara fogja kijelölni, mely során az ügyterheltséget és a földrajzi sajátosságokat is figyelembe veszik.

Várható hatálybalépés

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek majd hatályba, egyes rendelkezések ellenben már 2017 októberétől, mások viszont csak 2018 júliusától alkalmazhatók a jelenlegi állapot szerint.

A törvénytervezet szövege az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/15371/15371.pdf

 

[1] http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/az-ugyvedi-torveny-a-kozbizalom-erosodeset-celozza

[2] https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-2017-18-het

Hozzászólások