Mai cikkünk az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján bemutatja a közvetítői feladatokat, és azok illetményét.

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése megalkotta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapján lefolytatott jogviták közvetítői eljárásban történő rendezésének szabályait. A közvetítés célja a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti vita közvetítő bevonása mellett történő rendezése, az erre vonatkozó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítői eljárás során tartandó ún. megbeszélésen a közvetítő alapvető feladata, hogy megkísérelje a jogvitát lezáró írásbeli megállapodás létrehozását a jogszabályokkal és az ügyvédi hivatásrendi normákkal összhangban. Amennyiben a tevékenysége sikerrel jár, a megállapodást írásba foglalja, amelyet a felek, illetve képviselőik aláírnak. A közvetítő ezen felül tájékoztatja a feleket a megállapodás közjegyzői okiratba foglalásának lehetőségéről és joghatásairól – derül ki a szabályzatból.

Közvetítőként – főszabályként – az adott területi ügyvédi kamara által vezetett közvetítői névjegyzékben szereplő ügyvéd jelölhető ki. Az eljárás díja 10 000 Ft (közvetítői költségátalány), amelyet a területi kamara honlapján közzétett számlaszámra átutalással kell teljesíteni. Nem kell ugyanakkor költségátalányt fizetni, ha a közvetítő a területi kamarai elnökségi tagja.

A szabályzat előírásai – néhány pont kivételével –a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételt (2018. 03. 28.) követő napon léptek hatályba.

Forrás

Jogászvilág