Előző cikkeinkben áttekintő jelleggel írtunk a kampányeszközökről, és részletesen taglaltuk a politikai plakátokra -ezen időszakban vonatkozó- szabályokat a választási eljárásról szóló törvény (továbbiakban: Ve.) alapján. Az alábbiakban a választási gyűlés, a politikai reklám és a politikai hirdetésekre vonatkozó 2018-ban hatályos szabályokat ismertetjük.

A választási gyűlés 

Egyszerűsödnek a politikai gyülekezések szervezésének szabályai is. A kampányidőszakon kívüli gyülekezés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozik, így szükséges azok előzetes rendőrségi bejelentése. Erre választási gyűlés során nincs szükség, így azok rendőrségi bejelentés nélkül is megtarthatóak. A Ve. annyi korlátot állít fel, hogy megszabja, választási gyűlést csak kampányidőszakban lehet tartani, azzal a korlátozással, hogy a szavazás napján választási gyűlés már nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak, és a rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. Érdemes kiemelni, hogy egyéb, a Ve.-ben nem szabályozott követelmény nem támasztható ezekkel a gyűlésekkel szemben, ezért például jogszerűtlen, ha egy helyi önkormányzat adott esetben területhasználati engedélyt követel meg a közterületet választási gyűlés céljából igénybe vevőktől, hiába teszi kötelezővé adott esetben egy helyi önkormányzati rendelet ilyen esetben is a közterület-foglalási engedélyt.

Néhány korlátozó szabályra azonban itt is tekintettel kell lenni. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, így választási gyűlést tartani tilos. Ez alól csak az ötszáznál kevesebb lakosú települések jelentenek kivételt, ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Az egyenlő esélyeket hivatott megteremteni az a szabály [Ve. 145. § (2) bekezdés], hogy a választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. A választási eljárási szabályok megsértését jelentené egy olyan magatartás, amely során az adott önkormányzati termet az egyik politikai pártnak kiadják, míg a másiktól megtagadják vagy adott esetben jóval magasabb áron adják ki. 

Politikai reklám és politikai hirdetés 

Természetesen a politika nem csak az utcán lelhető fel kampányidőszakban, hanem a médiában is megjelenik. A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett - különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára - teheti közzé a jelölt, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait [Ve. 147. § (1) bekezdés]. Ezekhez a reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. 

Lényeges különbség van abban, hogy milyen felületen tud megjelenni az adott politikai reklám. Míg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait, addig az országosan elérhető, nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató maga dönthet arról, hogy az általános választások kampányidőszakában kíván-e politikai reklámot közzétenni. Ha igen, akkor ezt a szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelentenie a kampányidőszak kezdetéig. Ha a médiaszolgáltató nem tesz ilyen bejelentést, politikai reklámot nem tehet közzé [Ve. 147/F. § (1) bekezdés]. Közszolgálati médiában az országos listát állító pártok reklámjai kerülnek adásba, az ezek közzétételére rendelkezésre álló időtartam 470 perc. 

A nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató esetében ez azért lehet kérdéses, mert a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el [Ve. 147. § (1) bekezdés]. Vagyis, ha úgy dönt, politikai reklámokat fog közzétenni, akkor a bevételt jelentő reklámidejét kell beáldoznia a politikai reklámok megjelenítésére. Ráadásul nem válogathat, hogy kinek a reklámja jelenhet meg a csatornáján. 

Sajtótermékben a választási kampányidőszakban politikai hirdetés tehető közzé. Esetükben kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy eldöntse az adott sajtótermék, hogy kíván-e majd politikai hirdetést közölni, mint a nem közszolgálati médiának. A sajtóterméknek ugyanis a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül kell döntenie erről és eljuttatnia az Állami Számvevőszékhez (a továbbiakban: ÁSZ) hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az ASZ nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtóterméknek ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzé kell tennie. Mindez egészen a választásokig konzerválja a politikai hirdetést közzétevők körét, mivel politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Ráadásul politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. A sajtótermék sem válogathat, ha egyszer vállalta, hogy politikai hirdetéseket tesz közzé, minden, az árjegyzékben foglalt ellenérték fejében megrendelt politikai hirdetést köteles közzétenni [Lásd: Ve. 148. §]. 

Forrás:

Netjogtár

Jogászvilág

Szerk.: Pató Viktória Lilla