Kampányeszközök II.- hol helyezhetők el és hogyan ragaszthatók fel politikai plakátok 2018-ban
Előző cikkünkben áttekintettük a kampányeszközök főbb jellemzőit a választási eljárásról szóló törvény (továbbiakban: Ve.) alapján. Az alábbiakban a plakátok elhelyezésére és felragasztására vonatkozó, a 2018-as kampányidőszakban hatályos szabályozást mutatjuk be.
A plakátok elhelyezése
A plakátok elhelyezését illetően is nagyobb szabadságot kapnak a pártok, mivel a választási plakát a kampányidőszakban korlátozás nélkül bárhol elhelyezhető, a kivételeket a Ve. kifejezetten nevesíti [Ve. 144. § (3) bekezdés]. Ilyen kivétel, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet [Ve. 144. § (4) bekezdés]. Ez a tilalom kifejezetten szűken állapítja meg azon tárgyak körét, ahol a plakát elhelyezéséhez hozzájárulás szükséges. Az épületnek vagy kerítésnek nem minősülő objektumokra (például villanyoszlop) a tulajdonos hozzájárulása nélkül is kiragasztható választási plakát. A villanyoszlopokkal kapcsolatban a Kúria elvi éllel rögzítette [Kúria Kvk.I.37.476/2014/3.], hogy az azokra kihelyezett választási plakátokra a közterület-használatra vonatkozó jogszabályokat nem lehet alkalmazni, így e szabályokra hivatkozva a választási plakátok eltávolítását jogszerűen nem lehet elrendelni. Mindezen túl az épületnek vagy kerítésnek nem minősülő tárgyak tulajdonosait megilleti a birtokvédelem a hozzájárulásuk nélküli plakátelhelyezéssel szemben (például nem zavarhatják a felrakás során).
Megnyitja a szabályozás lehetőségét a Ve. az önkormányzati rendeletek irányába, amikor rögzíti, hogy műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból a helyi önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletben megtilthatja, hogy bizonyos középületeken vagy a közterület egyéb részein plakátot helyezzenek el [Ve. 144. § (5) bekezdés]. Ezen kívül tilos plakátot elhelyezni olyan épületen vagy épületben, amely - akár csak részben is - állami vagy önkormányzati közhatalmi jogosítványokkal rendelkező hatóság elhelyezésére szolgál. Így például a Pest Megyei Bíróság 1.Kpk.26.273/2001/2. számú végzése szerint az orvosi rendelő nem hatósági épület.
A Fővárosi Önkormányzat élt a felkínált lehetőséggel és rendelet alkotott a választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részein történő elhelyezésének tilalmáról [4/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet]. A rendelet értelmében a Ve-.ben foglalt tilalmakon túl tilos választási plakát elhelyezése Budapesten:
- műemléki védettség alá helyezett középületeken és műemlékegyüttesek területén található középületeken,
- fővárosi nemzeti emlékhelyen, kiemelt nemzeti emlékhelyen lévő középületen, valamint a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely közterületnek minősülő részén,
- helyi védettség alá helyezett középületeken,
- közterületnek minősülő kiemelt közcélú zöldterületeken,
- közterületnek minősülő természetvédelmi területen és közterületen álló természeti emléken,
- valamennyi aluljáróban,
- valamennyi fővárosi Duna-hídon, ideértve a zászlótartókat, a lámpaoszlopokon elhelyezett kisrudas zászlótartókat és az önbeállós zászlókat,
- valamennyi közterületen lévő szobron, emlékművön, élő növényzeten.
Mindezen szabályokon túl kizárólag az óriásplakátok elhelyezésére szolgáló hirdető-berendezésekre, valamint a választási plakát elhelyezésére szolgáló önálló hirdetőberendezésre rendeli el a Ve. a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazását is [Ve. 144. § (6) bekezdés].
Lehet-e a járdára vagy az úttestre plakátolni?
A választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a Ve.-n kívüli a közúti közlekedési szabályokat, a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, illetve a tulajdonosi vagy hatósági jogkörben hozott határozatokat nem vizsgálhatják, mivel a Ve. a korlátozás tekintetében zárt rendszert alkot.
A Ve. 144. § (4) bekezdése egyértelműen azt rögzíti, hogy elhelyezés gátját képezi az, ha az épület falára, kerítésre kívánnak plakátot elhelyezni, de ahhoz a tulajdonos, bérlő, vagy a vagyonkezelő nem ad hozzájárulást. A fent említett felületekbe (épület fala, kerítés) az út- és járdafelület nem tartozik bele. Így az úton és járdán elhelyezett plakátok esetén a kérelmezői hozzájárulásra nincs szükség. Természetesen az önkormányzatnak lehetősége nyílik ebben a körben a Ve. 144. § (5) bekezdése alapján szabályozásra és alkothat az út- és járdafelületen plakát elhelyezését tiltó önkormányzati rendeletet, amennyiben azonban erre nem kerül sor, a feliratok jogszerűen kerülnek kihelyezésre. Ilyen esetben továbbá teljesen lényegtelen, hogy a választási plakát ragasztással vagy adott esetben festékszóróval kerül ezekre a felületekre, mert a Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében a plakátot hordozóanyagától függetlenül kell meghatározni.
Hogyan ragasztható fel?
A tisztességes kampányolás jegyében (a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek érvényesítése érdekében) tartalmazza a Ve. azt az előírást, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját. Figyelni kell arra is, hogy a plakátot oly módon kell elhelyezni, hogy a kampányidőszak elteltét követően károkozás nélkül eltávolítható legyen. Követelmény ugyanis, hogy a plakátot a szavazást követő harminc napon belül el kell távolítani [Ve. 144. § (7) bekezdés]. A plakát eltávolítására az, aki a plakátot elhelyezte, valamint azon jelölő szervezet és jelölt, akinek érdekében a plakátot elhelyezték, egyetemlegesen kötelezett. Ha e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, költségükre az önkormányzat gondoskodik a plakát eltávolításáról. A választási plakátnak a szavazást követő harminc napon belül történő eltávolítására vonatkozó kötelezettség megszegése miatt előterjesztett kérelem elbírálására azonban a választási bizottságnak nincs hatásköre és bírság kiszabására sem jogosult.
Forrás:
Netjogtár
Jogászvilág
Kúria
Szerk.: Pató Viktória Lilla