Rendszerüzenet

Az Ákr. jogorvoslati lehetőségei, a közigazgatási per és a fellebbezés

2017-10-24

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) jogorvoslati lehetőségeit foglalja össze mai cikkünk.

A törvény főszabályként a közigazgatási pert jelöli meg jogorvoslati lehetőségként, kivételes esetben azonban fellebbezésre is lehetőség nyílik, mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a „60 év - kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban” címmel rendezett konferencián Dr. Gyurita Erzsébet Rita, egyetemi adjunktus.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (továbbiakban: Ket.) összehasonlítva az új szabályozás számos elemet kihagy, és közérthetőbb, egyszerűbb megfogalmazásával igyekszik a közigazgatási eljárások ügyfélközpontúságát garantálni. A törvényből kimaradt, ám fontos kérdésekről, ágazati jogszabályok rendelkeznek, így az újrafelvételi eljárásról is a jogorvoslat témakörében. Az újrafelvételi eljárást a gyakorlatban nem alkalmazzák, ezért kerül ki az Ákr. hatásköréből az ágazati jogszabályokéba, mint például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénybe.

Az Ákr. nem szabályozza továbbá okafogyottá válása miatt, az Alkotmánybíróság határozata alapján induló eljárásokat, ezekben az esetekben a jövőben közigazgatási perre lesz lehetőség.

A közigazgatási per egy külső, elsődleges jogorvoslati forma, mely végleges döntések ellen (alaki jogerő) ad lehetőséget a felülbírálásra. Minden esetben az ügyfél indítja az eljárást, miután kimerítette a fellebbezési fórumokat, ám a hatságoknak önkorrekcióra van lehetőségük, így keresetlevél alapján módosíthatják vagy visszavonhatják sérelmezett döntésüket. Közigazgatási perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok fognak eljárni. A közigazgatási perekkel kapcsolatos eljárás általános szabályait az Ákr., részletes szabályait pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tartalmazza.

A fellebbezésre nyitva álló lehetőségek köre az elmúlt évtizedekben folyamatosan szűkült. Ez a jogorvoslati eszköz kivételesen, csak akkor alkalmazható, ha azt az Ákr., vagy ágazati törvények kifejezetten megengedik. A fellebbezésre jogosultak körét az Ákr. nem, csak ágazati törvények szabályozzák. Ez a jogorvoslati forma devolutív hatályú, végrehajtása pedig halasztó hatállyal bír. Nem csak jogszabálysértés esetén alkalmazható, teljes az aktusfelülvizsgálat, így közvetlen jog- és érdeksérelemre hivatkozással is folytathatnak eljárást, természetesen a megfelelő indokolás mellett. A közigazgatási eljárással kapcsolatos fellebbezést az Ákr. szabályozza, szubszidiárius jelleggel ágazati jogszabályban is találhatóak ezzel kapcsolatos rendelkezések.

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

 

 

Hozzászólások