A Kúria megsemmisítette pedofíliával kapcsolatos jogegységi döntését

A Kúria hatályon kívül helyezte a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak büntető törvénykönyvi tényállásának értelmezésével kapcsolatos 2/2016. BJE számú jogegységi határozatát. A döntésben a szexuális erőszak elkövetőjére kiszabható szankció mértékét vitatják, vagyis azt, hogy a szabadságvesztésre kiszabható időtartam változik-e, ha a sértett beleegyezésével vagy kényszerítésével követték el az erőszakot.

Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusban, október 31-ei hatállyal megsemmisítette a 2/2016. BJE számú jogegységi határozatot. Ezután 2017. október 9-én a Kúria Büntető Kollégiuma, mint Büntető Jogegységi Tanács, a Kúria elnökének vezetésével eljárva jogegységi határozatot hozott, mellyel hatályon kívül helyezte előző jogegységi határozatát.    A jogegységi tanács a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg utalt arra, hogy indokolt az érintett büntető törvénykönyvi rendelkezés újraszabályozása, addig viszont az adott kérdésben az alkotmánybírósági határozat szerinti jogértelmezés követendő.

A kúriai döntés előzménye, hogy az Ab júliusban megsemmisített egy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos tavaly novemberi kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet. A törvény szerint 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll - a szankcióban különbséget kell tenni a szerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az kényszerítés esetén a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.

A Kúria tavaly októberi, 2/2016. BJE jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogegységi határozatot konkrét ügyekben eljáró bírák támadták meg az Ab-n, mert álláspontjuk szerint az alaptörvény-ellenes.

Az Ab júliusban a 19/2017. (VII.18.) AB határozatával helyt adott a bírói indítványoknak és kimondta: nincs a büntető törvénykönyvnek olyan olvasata, amely a támadott jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a hatályos törvény szerint legfeljebb 10 évig terjedhet.
Az Ab indokolásában rámutatott: a bírói hatalom nem veheti át a jogalkotás feladatát.

Az Ab júliusi döntésében ugyanakkor kitért arra is: ha a jogalkotó a törvény felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.

 

Források:

Kúria

MTI

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Alkotmányjogi panaszok sikeressége

Tovább

Kúria: hiteles a római- parti népszavazási kezdeményezés

Tovább

A Kúria megsemmisítette pedofíliával kapcsolatos jogegységi döntését

Tovább

„Lex CEU”: A Velencei Bizottság végleges állásfoglalása a felsőoktatási törvény ügyében

Tovább