Rendszerüzenet

Kúria: nem jár sérelmi díj annak, akit nem ért további joghátrány

A joggyakorlat nem egységes még abban a kérdésben, hogy a sérelemdíj megítélésének feltétele-e a további joghátrány bizonyítása, vagy sem. A Kúria mellett működő Tanácsadó Testület által kiadott állásfoglalás és az azon alapuló gyakorlat szerint a bagatell jogsértés nem alapoz meg sérelemdíjat. Eszerint az értelmezés szerint az eset összes körülményének mérlegelése arra vezethet, hogy a bíróság a személyiségi jogsértés megállapítása mellett nem ítél meg sérelemdíjat.

Létezik azonban ezzel ellentétes gyakorlat is, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.586/2015/3/II. számú határozata szerint a tényleges joghátrány bizonyításának kötelezettsége a Ptk-ból nem vezethető le, és a sérelemdíj kompenzációs és visszatartó jellege akkor érvényesül, ha az nem csupán jelképes, vagy minimális összegű. Bár ezt a határozatot utóbb a Kúria Pfv.IV.20.903/2016/7. számú ítéletével megváltoztatta, az indokolás nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a személyiségi jogsérelemmel egyben megvalósul-e a szükséges joghátrány is, a Kúria álláspontja a sérelemdíj szükséges minimális összegében tért el az Ítélőtábláétól egy nagyságrenddel.

Abból kiindulva, hogy az első álláspont a Kúria Tanácsadó Testületének álláspontja, és hogy ez az értelmezés jelent meg a Kúriai Döntésekben, arra lehet számítani, hogy a bagatell jogsértések után nem lehet majd alappal sérelemdíjat követelni. Ez az álláspont azonban jelenleg még nem tekinthető uralkodónak.

 

Forrás:

Budapesti Ügyvédi Kamara

http://lb.hu/hu/content/hozhato-e-olyan-itelet-amely-szemelyisegi-jog-megsertese-eseten-azon-az-alapon-utasitja-el

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások