Közigazgatási óvadék- új törvény születőben
Mai cikkünk a T/17313 számon 2017. szeptember 11-én benyújtott, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat a közigazgatási óvadék újonnan bevezetni kívánt intézményét vizsgálja.
A törvényjavaslat célja, hogy a közigazgatási jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatóság által kiszabható szankciók általános szabályainak egységes, átlátható és következes legyen a szabályozása, mivel eddig az ágazati jogszabályokban szerepelő közigazgatási bírságokra való utalás ágazatok szerint osztott. Így a közigazgatási bírság megnevezése számos esetben tartalmaz utalást az ágazatra – például egészségvédelmi bírság –, illetve a bírságot kiszabó hatóság hatáskörére – például munkavédelmi bírság, halgazdálkodási bírság. Használatos továbbá a pénzbírság kifejezés, például a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó előírások megsértése esetén kiszabható közigazgatási bírság vonatkozásában.
A törvény hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre terjed ki. A Szankció törvényjavaslat tehát rögzíti, hogy közigazgatási bírságnak nevezünk minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírságot.
A törvényjavaslat szerint közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
- a) figyelmeztetés,
- b) közigazgatási óvadék,
- c) közigazgatási bírság,
- d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
- e) elkobzás.
A közigazgatási szankciórendszer új jogintézménye a közigazgatási óvadék. A fokozatos bírságolás rendszerében a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenetet a közigazgatási óvadék képezi. A közigazgatási óvadék szankció alkalmazásának konjunktív feltételei a következők:
1. közigazgatási bírság kiszabását törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi,
2. a Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyféllel szemben közigazgatási szankciót megállapító döntés került bejegyzésre, és
3. az óvadék alkalmazása feltehetően alkalmas preventív hatás kiváltására.
A kellő visszatartó hatás tekintetében a hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
A közigazgatási óvadék elvi szinten a közigazgatási bírságot megelőző, biztosíték jellegű pénzügyi joghátrány, amelynek előnye az ügyfél részéről nézve, hogy jogkövető magatartás esetén bizonyos idő elteltével annak összege visszajár. A közigazgatási óvadék alkalmazása esetén a közigazgatási szabályszegés ismételt elkövetését megakadályozó preventív hatása abban rejlik, hogy az ügyfél tudatában van annak a kockázatnak, hogy jogsértő magatartás esetén az óvadék összege végleg kikerül a rendelkezése alól. Ezzel szemben normakövetésre ösztönző hatással bír az a perspektíva, hogy az ügyfél az óvadék összegét visszakaphatja, amennyiben a jogszabályoknak megfelelő magatartást tanúsít. A Szankció tv. a közigazgatási óvadék alkalmazásával kapcsolatos szabályokat a közigazgatási bírság kiszabására utalva határozza meg. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási óvadék a közigazgatási bírsághoz képest az ügyfél számára a visszafizetési lehetőség miatt egy kedvezménynek mondható, amennyiben az ügyfél továbbra sem tanúsít normakövető magatartást, a közigazgatási óvadékot közigazgatási bírságnak kell tekinteni. A közigazgatási óvadékot az ügyfél a Nyilvántartásba történő bejegyzést követő harminc napon belül köteles befizetni a közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt szerv által vezetett számlára. A befizetésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén a közigazgatási óvadékot közigazgatási bírságnak kell tekinteni. A közigazgatási óvadék kezelésére kijelölt szerv az óvadékot, a befizetést követő egy év elteltével visszafizeti az ügyfélnek vagy jogutódjának, amennyiben ebben az időszakban nem sújtották újabb közigazgatási szankcióval.
Szerk.: Pató Viktória Lilla