Határon átnyúló vásárlás – Szavatossági jogok érvényesítése az Európai Unióban
Gyakori probléma, hogy a külföldön vásárolt vagy egy más országbeli vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. Mai cikkünk az EU-ban érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket veszi górcső alá.
Az eladó hibás teljesítés esetére irányadó kötelezettségeit tekintve fontos, hogy a vállalkozás székhelye mely országban található. Míg az európai uniós szabályozás közös minimumszabályokat ír elő a tagállamok számára, addig az unión kívüli országokban, illetve országokból történő vásárlás esetén – az alternatív segítségnyújtó fórumok és egyéb egyszerűsített jogi eljárások hiányában –nehezebb a fogyasztói jogérvényesítés.
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK-irányelve közös minimumszabályokat ír elő a tagállamok számára, ettől az egyes unióbeli országok – a fogyasztók javára – eltérhetnek. Tekintettel arra, hogy a szavatossági jogok tartalma és az igényérvényesítési határidők különbözőek lehetnek, a jogi védelem mértékéről már a vásárlást megelőzően célszerű tájékozódni. Az irányelv szerint a fogyasztói árucikkeknél az Európai Unió területén értékesítő kereskedők kötelesek orvosolni az átadás időpontjában már meglévő és két éven belül láthatóvá vált hibákat. Az uniós szabályok minimális védelmet biztosítanak a fogyasztók számára, különösen olyankor, amikor az árucikkek nem felelnek meg az előirányzott minőségi szintnek. Az irányelv összehangolja az árucikkek értékesítéséről szóló fogyasztói szerződéses jognak a jogi biztosítékokra, valamint a gazdasági biztosítékokra (garanciákra) vonatkozó részeit. Jogi biztosíték: a fogyasztók számára biztosított jogi védelem olyan esetre, amikor valamely árucikk hibásnak bizonyul, a garancia pedig a jótállásra kötelezett személy (gyakran a gyártó) hajlandósága arra, hogy meghatározott időszakon belül személyes felelősséget vállaljon bizonyos hibákért.
Ha az Európai Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozás gyártási hibás terméket adott el, a fogyasztó első lépésben térítésmentes javítást vagy cserét kérhet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az adott árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, a hagyományos vagy online üzletben pedig nincs még egy ugyanolyan termék. Ebben az esetben a fogyasztó a vételár megfelelő csökkentésére tarthat igényt vagy elállhat a szerződéstől, azaz kérheti az általa kifizetett összeg visszatérítését a hibás termék visszajuttatása ellenében. A közös minimumszabályok szerint a szavatossági igények a teljesítéstől, vagyis a termék átvételétől számított kétéves elévülési idő alatt érvényesíthetők a külföldi eladóval szemben. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai a fogyasztóra nézve kedvezőbb igényérvényesítési határidőket is meghatározhatnak, egyes uniós országokban ennél hosszabb időtartam áll rendelkezésre. Használt árucikk vásárlása esetén is érvényesíthetők a szavatossági jogok, ám az eladó csupán minimum egy éves igényérvényesítési határidőt köteles megszabni. Tehát az unión belül vásárolt használt árucikk meghibásodása esetén egy éven belül élhet a vevő szavatossági jogával.
A fogyasztó a termék megvásárlása révén az eladóval kerül szerződéses kapcsolatba, így a minőségi hibát is felé kell jeleznie. A fogyasztónak a kifogást haladéktalanul, írásban, utólag is igazolható módon (pl. tértivevényes levélben) célszerű bejelentenie az eladónak, majd egyeztetnie vele a visszaküldés módjáról. Ha a termék visszaküldése a fogyasztóra hárul – a későbbi esetleges vitás helyzetek elkerülése érdekében – jó, ha igazolást kér a feladásról és amennyiben lehet, igényli a csomag nyomon követését biztosító szolgáltatást.
Az irányelv minimumszabálya szerint a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hibánál feltételezni kell, hogy annak oka már a teljesítéskor megvolt. Ha tehát a hiba a termék átvételét követő hat hónapon belül jelentkezik, az eladó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja azt, hogy a teljesítés időpontjában a termék hibátlan volt, s a hiba oka – nem rendeltetésszerű használat következtében – az átadást követően keletkezett. Ha azonban a hiba a teljesítést követő hat hónap elteltével jelentkezik, a bizonyítási teher megfordul. Ebben az esetben a fogyasztóra hárul annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítéskor már a fennállt.
Amennyiben a minőségi kifogás megalapozott, a postaköltséget, az anyagköltséget és a munkadíjat az eladó viseli. Fontos azonban megemlíteni, hogy a hibás termék visszaküldésének költségét – amely rendszerint jóval nagyobb összeget tesz ki, mint a belföldre történő csomagküldés díja – jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie.
A fogyasztó, határon átnyúló vásárlás esetén Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat panasszal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetében működő központhoz akkor fordulhat a fogyasztó, ha az Európai Unió valamely tagállamában, továbbá Norvégiában vagy Izlandon székhellyel rendelkező vállalkozás nem válaszol a panaszbejelentésére vagy a fogyasztó az abban foglaltakkal nem ért egyet. A panasz sikeres megoldása érdekében négy szereplő együttműködésére van szükség: a fogyasztóéra, a fogyasztó országa szerinti Európai Fogyasztói Központéra, az eladó országa szerinti Európai Fogyasztói Központéra, és természetesen az érintett vállalkozáséra.
A segítségnyújtás feltétele, hogy a fogyasztó igazolni tudja, előzetesen – közvetlenül a vállalkozásnál – megpróbálta rendezni a vitás helyzetet. Az Európai Fogyasztói Központ informális tevékenységét egyébként ingyenesen végzi, közreműködése pedig sok esetben permegelőző hatású. Ha az Európai Fogyasztói Központ tevékenysége nem vezet eredményre, mert a vállalkozás nem működik együtt, polgári bíróságok jogosultak a jogilag kikényszeríthető döntéshozatalra. Bűncselekmény gyanúja esetén a fogyasztó a rendőrséghez fordulhat.
Forrás:
EURLEX
Szerk.: Pató Viktória Lilla
