Lex CEU, avagy miről is szól pontosan a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (Nftv.) módosító 2017. évi XXV. törvény?
A törvényi módosításokat és kiegészítéseket félkövérrel jelöljük.
Az Nftv-t módosító törvény 2017. évi XXV. törvény kihirdetésétől (2017. április 10.) hatályos paragrafusokhoz tartozó kiegészítések:
- § Felsőoktatási intézmény: egyetem vagy főiskola, mely használatára a törvény 1. melléklete szerinti intézmény, valamint külföldi felsőoktatási intézmény jogosult.
Felsőoktatási intézmény:
- 8 BA, 6 MSc, doktori képzés
- oktatók 60%-a tudományos fokozattal rendelkezik
- szakok egy részét képes idegen nyelven oktatni
- tudományos diákköre van
A törvény megjelöli továbbá az alkalmazott tudományok egyeteme, valamint a főiskola elnevezésre vonatkozó felsőoktatási intézményi kritériumokat.
Az újdonság az, hogy bevezeti, hogy:
- két felsőoktatási intézmény elnevezése nem egyezhet, külföldi és magyar nyelven sem
- több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be
- élő személyről nem lehet elnevezni felsőoktatási intézményt, az MTA engedélyéhez kötött a névválasztás.
- 76.§ (1) szerint Magyarországon, külföldi felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzést a következő feltételek együttes megléte esetén folytathat:
- származási országában államilag elismert felsőoktatási intézmény
- Magyarországon folytatott okleveles képzése államilag elismert
- működését engedélyezte az oktatási hivatal
A törvény 2017-es módosításától viszont ez a felsorolás módosul, csak akkor folytathat képzést Magyarországon külföldi felsőoktatási intézmény, ha:
- nemzetközi szerződés kötelező hatályát mindkét ország elismerte
- származási országában államilag elismert felsőoktatási intézmény és ott ténylegesen működik
- Magyarországon folytatott okleveles képzése államilag elismert
- működését engedélyezte az oktatási hivatal
- § (1a)
Névhasználati szabályoknál kiemeli, hogy a Magyarországon bejegyzett felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet összetéveszthető Magyarországon képzést folytató külföldi felsőoktatási intézménnyel. à
magyarországi felsőoktatási intézmény elnevezése ≠ Magyarországon képző külföldi intézményével
- § (7)
A módosításokat 2018. január 1-ig kell teljesítenie a külföldi egyetemeknek, ha Magyarországon szeretnének képzést folytatni. Föderatív állam esetén a két ország közötti megállapodást a módosító törvény hatályba lépésétől számított fél éven belül meg kell kötni.
Ha nem teljesít egy egyetem 2018. január 1-ig, nem vehet fel több első évfolyamos hallgatót, a működési engedélyét pedig visszavonja az oktatási hivatal.
Tehát ahhoz, hogy a módosításokat teljesítse egy föderatív állam egyeteme, mely Magyarországon szeretne működni, először kölcsönösen elismert nemzetközi szerződést kell kötni a két állam között. Erre áprilistól 6 hónap áll rendelkezésre.
- § (4) bekezdésében a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD)” szövegrész kikerül a törvényből, mert 2017. szeptember 1-től külföldi egyetem, magyar egyetem általi indítását csak akkor veszi nyilvántartásba az oktatási hivatal, ha a külföldi intézmény az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államok valamelyike által elismert felsőoktatási intézmény.
- szeptember 1-től hatályosulnak a következő rendelkezések és módosítások:
- § (2) (3)
működési engedély megtagadható:
- az akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján
- ha a külföldi intézmény által adott oklevelet Magyarországon nem lehet elismerni, és erre nem hívják fel a jelentkezők figyelmét.
- 76§ (5a) (5b)
Az oktatási hivatal nyilvántartásába kell venni a külföldi székhelyű felsőoktatási intézményeket is. A működési engedélyt 5 évente felül kell vizsgálni.
A külföldi felsőoktatási intézmények felett a miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(míg eddig csak a
- nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett
- a Magyarország területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett
gyakorolt törvényességi ellenőrzést a miniszter)
- § (6)
Csak akkor kell alkalmazni a miniszteri törvényességi ellenőrzést a külföldi felsőoktatási intézményekre, ha nemzetközi szerződés másképp nem rendeli. Tehát a nemzetközi szerződés primátusa, az előfoglalás elve megjelenik.
- § (2)
Európai Gazdasági Térség államaiban székhellyel rendelkező, Magyarországon képzést folytató felsőoktatási intézményekre nem kell alkalmazni a 76. § (1)-ben megfogalmazott névhasználati szabályt. Vagyis, ha EGT székhelyű intézmény folytat képzést Magyarországon, lehet összetéveszthető elnevezése egy magyar intézménnyel, és számára nem tagadható meg a működési engedély megadása akkor, ha Magyarországon nem ismerik el az intézmény által kiadott külföldi oklevelet. Tehát az egyenértékűségi feltétel ez esetben nem szükséges.
Ez a bekezdés csak a névválasztási résszel egészült ki a 2011-es törvényhez képest, illetve kikerültek az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről) tagok szerződésein alapuló külföldi egyetemek elismerése Magyarországon.
- § (8)
A törvényi módosításokat a 2018/19-es tanévtől kell bevezetni, a már megkezdett félévek 2020/21-es tanévre befejezhetők.
- § (4)
A 2005. felsőoktatási törvény alapján nyilvántartott képzéseket legkésőbb a 2020/21-es tanévben törlik a nyilvántartási rendszerből, ha nem felelnek meg a törvényi módosításoknak.
2017. december 31-től hatályosul a 104.§ (7) ba) pont, így az intézményben folytatott oktatási, tudományos kutatói vagy művészeti alkotó tevékenységhez 2017. december 31-től szükséges munkavállalási engedély a harmadik országbeli állampolgárok számára.
szerző: Pató Viktória