Parlament alakuló ülése- semmi sem változik
A jogszabályok meghozatalának fő fóruma, az Országgyűlés, mai alakuló ülésén az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját. Mai cikkünk a május 8-ai alakuló ülésről számol be.
Az Országgyűlés megbízatása alakuló ülésével kezdődik, amelyet – a választást követő 30 napon belül – a köztársasági elnök hív össze. Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és 2006-ban.) Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház május 8-án. A képviselők a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Hende Csabát (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét. A parlamentben ezúttal is 15 állandó bizottság működik, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az Alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.
A 15-ből nyolcat - a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot - kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.
Személyügyek:
A mentelmi bizottságot Hargitai János (KDNP), az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyit Vejkey Imre (KDNP), a külügyit Németh Zsolt (Fidesz), az európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a nemzeti összetartozásit Pánczél Károly (Fidesz), a széles portfóliójú gazdaságit Bánki Erik (Fidesz), a mezőgazdaságit Font Sándor, az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális bizottságot Pósán László (Fidesz) vezeti. A költségvetési bizottság elnökévé Varju Lászlót (DK) választották, a nemzetbiztonsági bizottságit Mirkóczki Ádám (Jobbik), a vállalkozásfejlesztésit Z. Kárpát Dániel (Jobbik), az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjólétit Korózs Lajos (MSZP), a fenntartható fejlődési testületet Schmuck Erzsébet (LMP) elnökli.
Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését csütörtökön délután fél 3-kor tartják. A Házbizottság napirendi javaslatai -melyben megválasztják a miniszterelnököt, aki felállítja a kormányt- a május 11-12-i ülésnapokra vonatkozóan itt találhatók.
Forrás:
MTI
Országgyűlés Hivatala
Szerk.: Pató Viktória Lilla