Tavaly júniusban írtunk a nemzetiségi képviselet akkor aktuális helyzetéről az Országgyűlésben. Kritikai észrevételként megfogalmaztuk, hogy a parlamentben szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólók intézménye fejlődést jelent ugyan 2014 előtthöz képest, ám korántsem elégséges képviseletet jelent a Magyarországon élő 13 nemzetiségi önkormányzat számára. A 2018-as országgyűlési választásokon megtört a jég, és egy német nemzetiségi képviselő mandátumot szerzett az új Országgyűlésben.

A magyarországi németeknek utoljára 1933-ban volt képviselete a Parlamentben. Ez a 2018-as választásokon megtört, hiszen Ritter Imre német nemzetiségi képviselőként -85 év után először- kedvezményes mandátummal bekerült az országgyűlésbe.
Ritter Imre eddig az Országgyűlés német nemzetiségi szószólója volt, nyilatkozata szerint parlamenti munkájában a német oktatási-nevelési intézményhálózat és -rendszer bővítésére, minőségi javítására koncentrál majd. Szeretné továbbá elérni, hogy a kulturális egyesületek és önkormányzatok nagyobb elismerést kapjanak és a magyarországi németek az anyaországukkal és bármely európai országban élő német nemzetiséggel zavartalan és folyamatos kapcsolatot tarthassanak.

Ritter Imre alapvető feltételnek tartja, hogy a nemzetiségek ügyeiben nemzeti konszenzus legyen, és minden őket érintő kérdésben a parlamenti frakciók egyhangúlag szavazzanak.
A magyarországi nemzetiségek 2014 óta küldhetnek szószólót a parlamentbe vagy szerezhetnek szavazati joggal rendelkező kedvezményes mandátumot. Négy évvel ezelőtt szószólót mind a 13 nemzetiség küldhetett, ennek feltétele csak az, hogy legalább egy érvényes szavazat érkezzen a nemzetiség országos listájára. Kedvezményes mandátumot azonban egy nemzetiség sem tudott szerezni, mert nem érte el az ehhez szükséges szavazatszámot, most viszont a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által állított lista 25 658 szavazattal kedvezményes mandátumot szerzett.

A hazai nemzetiségi közösségek tagjai kétféleképpen biztosíthatják parlamenti részvételüket. Az egyik lehetőség, hogy kedvezményes mandátummal önálló és teljes jogú képviselőt küldenek a parlamentbe, alacsonyabb szavazatszám esetén pedig nemzetiségi szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe. Utóbbiak nem rendelkeznek önálló képviselői jogosultságokkal, de testületben eljárva, a parlament Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagjaként hatékonyan tudják érvényesíteni az általuk képviselt közösség érdekeit. Magyarországon roma és a német nemzetiség az, amely létszámából adódóan teljesíteni tudja a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot, mely az országos listás mandátumhoz szükséges szavazatszám negyedét jelenti.

A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok országos pártlista helyett nemzetiségük listájára szavazhattak a vasárnapi voksoláson. Mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat állított listát, így jogosulttá váltak arra, hogy szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldjenek az új Országgyűlésbe.

Forrás:

MTI

www.ugyved.hu

Szerk.: Pató Viktória Lilla