Rendszerüzenet

A Koppenhágai-nyilatkozattervezet korlátozhatja az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásköreit

2018-03-20

A koppenhágai konferencia az EJEB rendszerének megreformálását tűzte ki célul, tekintettel arra, hogy az európai emberi jogok előmozdításában végzett tevékenysége több állam általi éles kritikák kereszttűzében áll már régóta. Bár a mostani előirányzott reformfolyamat már 8 évvel ezelőtt, a 2010-es Interlaekeni Nyilatkozattal kezdődött, az EJEB és az Európa Tanács tagállamainak folyamatos felülvizsgálata azóta is tart. Így került sor többek között az Egyesült Királyság általi Brighton-nyilatkozatra, amely főleg az ügykezelési szabályzatot érintette volna, így kevesebb ügyet engedtek volna az EJEB-re, másrészt pedig a kérelem benyújtására rendelkezésre álló hat hónapos időtartamot lecsökkentették volna négy hónapra. A nyilatkozatban foglaltak komoly veszélyt jelentettek az EJEB függetlenségére és az emberi jogok védelmében betöltött szerepére, valamint az egyének azon jogára, hogy kérelmet nyújtsanak be az állam ellen. A Brighton-nyilatkozat végül a civil szervezetek és az államok együttes nyomásának köszönhetően nem fogadták el. Azóta a 2015-ös Brüsszeli-nyilatkozat újra felhívta a figyelmet az Emberi Jogok Európai Egyezménye (továbbiakban: EJEE) rendszerszintű hibáira, vagyis az Egyezményben foglalt jogok nemzeti szinten történő védelmének és az EJEB ítélet nemzeti szinten történő végrehajtásának hiányosságaira.

A dán kormány, amely az Európa Tanács soros elnökségét 2017-ben vette át, most új politikai nyilatkozatot tett az egyezmény rendszeréről, amelyet az Európa Tanács tagállamai Koppenhágában áprilisban tartandó magas szintű konferenciáján fognak megvitatni. A koppenhágai nyilatkozat tervezetét februárban tették közzé. A szöveg, bár magában foglalja néhány, a megerősített nemzeti végrehajtási intézkedések és a bírósági ítéletek jobb végrehajtásának szükségességét, valamint a bírákra vonatkozó szigorúbb kiválasztási eljárások bevezetését, olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyek jelentős kockázatokat hordoznak az EJEB működésére, valamint az egyezményben biztosított jogok védelmére.

Maga a Nyilatkozat-tervezet összesen 84 pontból áll és tíz fő részre oszlik, mely közül:

  • az első rész a megosztott felelősség, jobb egyensúly és hatékony védelem kiépítése,
  • a második rész a nemzeti végrehajtás előmozdítása – az államok elsődleges szerepe,
  • a harmadik az Európai felügyelet – a Bíróság másodlagos szerepe,
  • a negyedik rész a nemzeti és európai szintek közötti kölcsönhatás – a párbeszéd és a részvétel szükségessége;
  • az ötödik rész az ügyhátralék kihívásának megoldása, mely további lépések megtételét irányozza elő,
  • a hatodik az értelmezés szükségességét veti fel, ami az egyértelműséget és a következetességet is magába foglalja,
  • a hetedik a bírók kiválasztása és megválasztásának folyamata,
  • a nyolcadik az ítéletek végrehajtása,
  • a kilencedik az Európai Unió csatlakozása,
  • a tízedik pedig a további szükséges intézkedések megtétele.

A Nyilatkozat-tervezet előzetes véleményezését az EJEB elvégezte, és annak struktúráját követve megy végig az egyes pontokon.

Az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartatására jött létre, szerepe azonban csak szubszidiárius, tehát kiegészítő jellegű az emberi jogok védelmét szolgáló nemzeti rendszerek mellett működik. Tehát az EJEB védelmet nyújt azon esetekben, amikor a jogsértés nemzeti szinten nem kerül orvoslásra, és az Egyezményt autoritív módon értelmezik. Az EJEB feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása ténylegesen megtörtént, mely szükségtelenné teszi az európai szintű beavatkozást. A Bíróság ítéleteinek végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottság felügyeli.

A Nyilatkozat-tervezet javasolja, hogy az EJEB alakítsa át az Eljárási Szabályzatát annak érdekében, hogy a részes államoknak is legyen lehetőségük beleszólni, hogy a 7 tagú Kamara helyett a Nagy Kamara tárgyalja az ügyüket.

A Nyilatkozat-tervezet szerint a Bíróság jelentős ügyhátralékai veszélyeztethetik a valóban fontos emberi jogi ügyek időben történő elbírálását, az EJEB álláspontja alapján viszont a Brüsszeli-nyilatkozat hatására bevezetett egyesbíró intézménye jelentős javulást hozott az ügyhátralék tekintetében, amely még létező jelenség, de folyamatos csökkenés tapasztalható. A Nyilatkozat- tervezet a menedékjogi és migrációs ügyek elkülönítése során pedig kiemeli, hogy amennyiben a nemzeti eljárások ezen esetekben tisztességesen és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett működnek, az EJEB csak a legkülönösebb körülmények között avatkozhat be.

A Nyilatkozat-tervezettel kapcsolatos további tudnivalókról a jogászvilág oldala nyújt bővebb információt.

 

Források:

Jogászvilág

EJEB

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások