AB: a VII. kerületben tarthatnak népszavazást a vigalmi negyed nyitvatartásáról!

2018-02-14

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott, hogy az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság végzésben visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság eljárásának előzménye, hogy a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?” Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet. A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.

Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható.

A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges.

 

Forrás:

Alkotmánybíróság

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások

Hírek

További tartalmak

Járattörlés, a légiutasok jogai

Tovább

Szigorítja az unió az Airbnb-t

Tovább

Törvényjavaslat a Btk. veronai buszbalesettel összefüggő módosításáról, valamint a magánélet védelméről

Tovább

Osztrák elnökség az Európai Unió Tanácsában július 1-től

Tovább