Rendszerüzenet

Erőfeszítések a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez

2017-11-16

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szerdán Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésén (COP 23). Mai cikkünk a konferencián megfogalmazott célkitűrésekről szól. A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről. 

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás. A 2015-ös Párizsi Megállapodás "csak a kezdet", az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elégségesek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 Celsius fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése. Az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása - a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet. Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni. Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, "klímasemleges" működésre.
Németország a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is a lehető legnagyobb erővel hozzá akar járulni, készen áll az éghajlatvédelem szempontjából "tiszta" technológiák exportjára, és 2020-ig megduplázza a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatását.
Emmanuel Macron az Európai Unió (EU) tagjai erőfeszítéseinek összefogását sürgette, kiemelve, hogy EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a Washington által megvont pénzügyi támogatását. Az EU-nak kell gondoskodnia arról, hogy az IPCC költségvetéséből "egy euró se hiányozzon" - hangoztatta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére. Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez a többi között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét. Fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen a szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára.    A COP 23 konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyaltak, a többi között arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

 

Forrás:

MTI

Az Európai Unió Tanácsa

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások