Október 10-én a Kúria IV.37.774/2017/2. számú határozatában megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését és hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést.

A népszavazási kérelem benyújtója azt kívánta elérni, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát, mert véleményük szerint a gátat nem a part mentén, hanem beljebb, a Királyok útja, Nánási út nyomvonalán kellene megépíteni. A benyújtott kérdés így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?"

Az FVB augusztus végén megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló létesítmény helyét a beruházás-gyorsítási törvény határozza meg, pontosan körülírva azt a területet, ahol a védmű megvalósítására irányuló beruházás megvalósul. Ennélfogva az árvízvédelmi mű elhelyezkedésének, nyomvonalának meghatározása nem tartozik a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe. Az FVB álláspontja szerint tehát a Fővárosi Közgyűlés a népszavazási kezdeményezéssel visszavonni kívánt határozatában a hatókörén kívül eső jogszabályokban, törvény által előírt kötelezettsége körében, a törvényben foglaltaknak megfelelően jelölte ki a csillaghegyi öblözet védelmét szolgáló árvízvédelmi védmű nyomvonalát, ezért az FVB szerint a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani. 

A határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amely kedden megváltoztatta az FVB döntését és a kérdést hitelesítette.

A Kúria végzésében leszögezte, hogy az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2015. évi CXVI. törvény (beruházás-gyorsítási törvény) kijelöl egy-egy partszakaszon vízfolyások menti területsávot, amelyekre nézve az árvízvédelmi beruházások megvalósítása során bizonyos speciális szabályok érvényesek. A törvény azonban nem szól a szalagsávon belüli árvízvédelmi művek helyének pontos kijelöléséről. A bíróság szerint tehát az FVB által hivatkozott jogszabály nem függ össze közvetlenül a népszavazási kérdéssel, nincs benne szó a nyomvonal kijelöléséről ezen sávon belül vagy akár kívül.
A Kúria szerint a fővárosi önkormányzat jogszabályi felhatalmazások alapján pontosíthatja a meghatározott árvízvédelmi mű nyomvonalát. Úgy ítélték meg, hogy a fővárosi önkormányzatnak a csillaghegyi öblözet védelmét szolgáló védmű nyomvonalának kijelölésére van törvényi felhatalmazása, ami viszont más, mint amire az FVB a határozatában hivatkozik. Ezek alapján megállapították, hogy a fővárosi önkormányzat nyomvonal-kijelölési hatásköre elsősorban az önkormányzati és területfejlesztési törvények vonatkozó rendelkezésein és nem az FVB által hivatkozott beruházás-gyorsítási törvényen alapul. A Kúria egyetértett a jogorvoslati kérelem benyújtójával abban, hogy az FVB által hivatkozott jogszabályhely hatásköri szabály, nem pedig nyomvonal-kijelölés, így nem állítható ennek alapján, hogy a védmű helyét törvény határozná meg, vagyis a Fővárosi Közgyűlésnek, határozata meghozatalakor volt mozgástere.

A bíróság szerint a népszavazási kérdés nem ütközik magasabb szintű jogszabályba, a tárgya pedig egyértelműen az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy, így megfelel a népszavazási törvény előírásainak. A bíróság döntése jogerős.

Forrás:

MTI

Kúria

Szerk.: Pató Viktória Lilla