Rendszerüzenet

Sztrájkolnak az önkormányzati tisztviselők reggel 8- 10-ig

Sztrájkot hirdetett 2017. július 17-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ, mivel nem tudtak megállapodni a kormánnyal a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről. A követelések 2018. január 1-től hatvanezer forintos illetményalap növelés, illetve kidolgoztak egy kompromisszumos követeléssort 3 évre ütemezve, melynek első része 25%-os keresetnövelést irányoz elő illetménykiegészítés formájában.

Azt követelték, hogy azok a közszolgálati alkalmazottak, akiket nem érint 2017-ben központi bérintézkedés, illetve akik saját ágazatukra, szakmai területükre vonatkozó bérintézkedésekből kimaradtak és nem tartoznak életpályatörvény hatálya alá, részesüljenek alapbérre megállapított bérkiegészítésben. Ennek mértéke három év alatt érje el az 50 százalékot, 2017-es mértéke pedig egyezzen meg a bérminimum idei százalékos növekedési mértékével, mondta az MKKSZ elnöke. Boros Péterné, azt is elmondta, hogy a 610 ezer állami munkavállalóból mintegy 200 ezren 8-10 éve nem kaptak bérmelést, az ő érdekükben kezdte meg a szervezet a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezeteivel együtt a sztrájk előkészítését. Az MKKSZ elnöke egy július 1-jei sajtótájékoztatón jelezte, hogy az önkormányzati köztisztviselők több mint ötöde vállalta már a törvényes sztrájkban való részvételt, a közalkalmazotti területen pedig "a teljes vízügyi ágazat beleállt", az érintettek 75, Budapesten 92 százaléka hajlandó részt venni a megmozdulásban. Noha az előkészítésekben szerepet vállalt, végül nem sztrájkolnak a Magyar Államkincstár munkavállalói július 17-én, miután a hivatal vezetése, valamint a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Magyar Államkincstár Országos Szakmai Tanácsa (MKKSZ MÁK OSZT) tárgyalásos rendezésben állapodott meg. A megállapodás szerint a Magyar Államkincstár vezetősége együttműködik a szakszervezettel a béren kívüli juttatások növelése és a bérrendezés érdekében, ennek teljesítésére külön bizottságot hoznak létre.

A szakszervezet is támogatja a járási hivatali dolgozók béremelését, de azt szeretnék, ha egységes bérrendezés történne. Szerintük az új, köztisztviselőket szétválasztó törvényre nincs szükség, mivel az állami tisztviselői jogállás nem jelent önálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az hogy egy közszolga a kormányhivatalon belül a járási hivatalban végez munkát, az csak a munkavégzés helyének megnevezését jelenti. Ettől még a feleket ugyanazon kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg, mint a kormányhivatal közszolgálati törvény hatálya alá tartozó tisztviselőjét.

Eddig a közszolgálati törvényben a közigazgatást egységesen szabályozták: jogokat kötelezettségeket, keresetnövelést, stb. Ebből most kiemeltek 16 ezer, járásoknál dolgozó tisztviselőt, akikre egy új, állami tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik. A szakszervezet szerint ez alkotmányos aggályokat is felvethet, hogy párhuzamosan létezik a két törvény.

Az új törvény a bérezés, értékelés rendszerét is átalakította: a korábbi, utolsó nyelvvizsgapótlékig szabályozott bérezési rendszert például úgy változtatták meg, hogy a törvényben adott alapbért megemelték, és a fizetésnél egy tól­-ig határt állapítottak meg, szabad kezet adva a vezetőknek, hogy kiket, milyen bérezéssel értékel, motivál. A törvényben megnevezik, hogy miket lehet figyelembe venni: nyelvvizsga, szolgálati idő, tapasztalat, versenyszférában szerzett tapasztalat, felelősség, motiváltság, stb. A kormány szerint ettől közelebb kerül a versenyszférához az állami szféra, ami jót fog tenni a munkavégzésnek is. A kormány érvelése szerint az eddig hatályos közszolgálati jogi szabályozást a túlzott normatív szemlélet, szabályozás­centrikusság, valamint a kizárólag a szolgálati időn (szenioritáson) alapuló előmenetel jellemzi, ezért alakították át úgy, hogy az a piaci jutalmazás lehetőségét is tartalmazza.

A szakszervezet szerint azonban ezzel nagyon kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat a vezetőknek. Előfordulhat majd, hogy nagy fizetéskülönbségek alakulnak ki a szubjektív értékelések miatt. A szakszervezet szerint a közigazgatásban nem lehet a versenyszféra szabályait másolni, mert közpénzeket használnak fel, nincs kollektív alku, míg a versenyszférában van. A közigazgatásban a munkavállalók alkupozíciója a nullával egyenlő, csak a törvényi szabályok védenék. Ezeket bontja most le a kormány szerintük.

 

Forrás:

index

MTI

hírtv

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

 

Hozzászólások