Rendszerüzenet

Az új választottbírósági törvény

Szervezeti újdonságok

A jogszabály legjelentősebb újdonsága, hogy 2017. december 31-i hatállyal megszünteti a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot és az Energetikai Állandó Választottbíróságot – ezek szerepét az új, egységes, állandó választottbíróság, a Kereskedelmi Választottbíróság veszi át. Az új törvény ezen felül számos újítást vezet be az eljárás rugalmasságának fokozása érdekében. Fontos rendelkezése, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet. Továbbra is fennmarad a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróság.

A jogszabály indoklása szerint a kormány azt várja az új törvénytől, hogy vonzóbbá teszi a magyar befektetési környezetet a külföldieknek. A magyar vállalkozásoknak pedig azért lehet előnyös, mert a gyorsabb, magasabb színvonalú választottbíráskodás miatt nagyobb arányban tudják elérni külföldi partnereiknél, hogy a magyar állandó választottbíróságot válasszák, ez pedig költségkímélőbb számukra.

Elnökség a Kereskedelmi választottbíróságban

A kereskedelmi választottbíróság vezető testületébe, az elnökségbe az elnököt és két tagot a MKIK, egy-egy tagot pedig a megszűnő állandó választottbíróságokat létrehozó, illetve működtető szervezetek (Pénz- és Tőkepiaci, Energetikai), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség delegál. A Magyar Ügyvédi Kamara is egy tagot küld a testületbe. 

Az elnök és az elnökségi tagok megbízatása három évre szól, és egyszer delegálhatók újra. A delegáló szervezeteknek joguk lesz indoklás nélkül visszahívni küldötteiket. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták a törvény indoklásában, hogy ezzel tartható fenn és kényszeríthető ki a kereskedelmi választottbíróság törvényes működése. A jogszabály szerint az elnökség jelölheti ki a választottbírákat akkor, ha a felek azokról nem tudnak megállapodni, vagy ha a felek által jelölt választottbírák nem tudnak megállapodni a választottbírósági tanács elnökéről. Ekkor lesz szerepe az úgynevezett választottbíró-ajánlási listának, ahonnan az elnökség a választottbírót jelöl ki. Az elnökség csak olyan, a feladat ellátására alkalmas, kiváló szakmai tudású, hetvenedik életévét még be nem töltött nevét veheti fel a listára, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a jogi szakvizsgát tett.

Jogutódlás és igény érvényesítés

Korábban kérdéses volt, hogy a választottbírósági szerződés hatálya kiterjed-e a jogutódokra, vagyis hogy a szerződésbeli jogutódlás és engedményezés esetén a szerződésből eredő vita továbbra is a választottbírósági eljárásban érvényesíthető-e. A törvény alapján a szerződésbeli jogutódlást követően is a szerződésből eredő igény választottbíróság előtt érvényesíthető, de a felek a választottbírósági szerződésben rendelkezhetnek úgy is, hogy a választottbírósági kikötés kizárólag a közöttük fennálló vitákra vonatkozik, esetleges jogutódjuk vagy jogutódjaik pedig a szerződésből eredő igényt csak rendes bíróság előtt érvényesíthetik.

Beavatkozás, harmadik személyek

Megnyílik a lehetőség a választottbírósági eljárásba történő beavatkozásra is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet, az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítás érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetővé válik továbbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes fél is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával, és e harmadik személy írásbeli nyilatkozatban aláveti magát a választottbíróság hatáskörének.

Választottbíróság ítélethozatala, fellebbvitel

Rögzítették: a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság az ítéletet a több között akkor érvénytelenítheti, ha úgy ítéli meg, hogy a vita a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik. 

A törvény időbeli hatálya

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.

 

Forrás:

OBH

MTI

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/megujul-a-valasztottbiraskodas-rendszere

 

Szerk.: Pató Viktória Lilla

Hozzászólások