Végrehajtás - Ügyvéd.hu
Ön jelenleg nincs bejelentkezve.  Bejelentkezés  Regisztráció 

Ügyvéd.hu : Ügyvédek fóruma, Szaknévsor

Belépés
    2014. augusztus 22.
 
   Bővebb információk



VÉGREHAJTÁS
 
Végrehajtási jog - ügyvéd keresés   településen
     

Hogyan történik a végrehajtás?
(A végrehajtás foganatosítsának általános szabályai)

Ingóvégrehajtás

A rovatot szerkeszti:
Dr. Botos József ügyvéd

Végrehajtási joggal kapcsolatos kiadványok a jogi könyvesbolt.hu-ról:
 
Bírósági végrehajtás
Bírósági végrehajtás
Novissima Kiadó
690.-Ft


A megújult bírósági végrehajtás
HVG-Orac
8.400.-Ft

 

 

Aktuális témánk:
Tájékoztató az elektronikus bírósági árverésrol

Az Országgyulés 2008. június 9-ei ülésnapján ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a 2008. évi XXXIX. törvényt , mely 2009. január 1-jei hatályba lépéssel jelentosen módosította a bírósági végrehajtási árverésre vonatkozó szabályokat. Ez a törvény iktatta be a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénybe (Vht.) az elektronikus árverés szabályait.

További részletek...

Legfontosabb jogszabályok a végrehajtási jog témakörben:
Vht 1994. évi LIII. törvény a a bírósági végrehajtásról
250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól
180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról
1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
12/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról
6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban
289/2008. (XII. 9.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
2008. évi XXXIX. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb
kapcsolódó törvények módosításáról
  Még több jogszabály...
  Értesítés hibás linkről a végrehajtási jog témakörben...

Iratminták a végrehajtási jog témakörben:

VÉGREHAJTÁSI LAP

VÉGREHAJTÁSI LAP (meghatározott cselekmény végrehajtásához)

VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK

Közvetlen bírósági letiltó végzés tartásdíj behajtására
Közvetlen bírósági letiltó végzés végrehajtási lap helyett
Közvetlen bírósági letiltó végzés végrehajtási záradékolás helyett
Költségmentességi nyomtatvány

Kapcsolódó linkek a végrehajtási jog témában:
»

APEH Elektronikus Árverési Felület

»
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara
Értesítés hibás linkrõl...
  Linkajánlás...


Tájékoztató az elektronikus bírósági árverésrol

A Kormány kiemelt célja a bírósági végrehajtások hatékonyságának növelése , ennek keretében pedig az árverések tisztaságának biztosítása . Ennek egyik fontos eleme az elektronikus árverés bevezetése, amely egyrészt lehetové teszi az árverések széles köru meghirdetését, másrészt pedig gyors , kényelmes és biztonságos módját kínálja a licitálásnak.

A törvény elfogadását követoen megkezdodött az új szabályok alkalmazására való felkészülés: elkészültek a törvényhez kapcsolódó rendeleti szintu szabályok [lásd az elektronikus árverési informatikai alkalmazásának muködtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendeletet és a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról szóló 28/2008. (XII. 10.) IRM rendeletet – megjelentek a Magyar Közlöny 175. számában], a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara létrehozta az elektronikus árverési rendszert, a jogalkalmazók pedig fokozatosan sajátítják el a rendszer használatához szükséges ismereteket.

A továbbiakban az elektronikus árverési rendszer muködésével kapcsolatos legfontosabb információkat találhatja meg az olvasó.

Mikor kerül sor elektronikus árverésre?

Ingóságok esetében akkor kerül majd sor elektronikus árverésre, ha a lefoglalt ingóság legalább 100 ezer Ft becsértéku , orzése biztosított , s a végrehajtást kéro kifejezetten elektronikus árverés tartását indítványozza . Ennek értelmében az ingóságok egy jelentos része esetében a jövoben is hagyományos – személyes megjelenéssel, szóbeli licitálással történo – árverések kerülnek majd megrendezésre. A szabályok a Vht. 132/B-G. §-aiban találhatók.

A lefoglalt ingatlanok végrehajtási értékesítésének szabályai alapvetoen megváltoznak a jövo évtol. Megszunik a Vht. 156/A-G. §-aiban szabályozott nyilvános pályázat, s egyetlen kényszerértékesítési forma az árverés lesz, amely egyaránt magában foglal egy elektronikus ajánlattételi szakaszt és egy , a maival megegyezo módon lezajló szóbeli licitálási szakaszt is . Így tehát január 1-jétol valamennyi ingatlanárverés esetében lehetoséget kell biztosítani a vételi ajánlatok elektronikus úton történo megtételére. Az ingatlan-árverés szabályai a Vht. 141-156. §-aiban találhatók

A 2008. évi XXXIX. törvény értelmében az elektronikus árverés szabályait azokban az eljárásokban kell majd alkalmazni, amelyekben az adós ingóságának vagy ingatlanának lefoglalására január 1-jét követoen kerül sor; ez azt eredményezi, hogy a hatályos rendelkezések szerint zajló eljárásokat jövo év elejétol fokozatosan váltják majd fel az új szabályok szerint rendezendo árverések.

Az elektronikus árverési rendszer nyilvántartásai

Az elektronikus árverés lefolytatására egy informatikai keretrendszer: az ún. elektronikus árverési rendszer szolgál, melyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara muködte t. Ezt a rendszert a felhasználók – a bírósági végrehajtók, másik oldalról pedig az árverések iránt érdeklodok, illetve maguk az árverezok – az interneten keresztül érhetik el ; a kamara e célra szolgáló honlapot üzemeltet 2009. január 1-jétol ( www.mbvk.hu ). Az elektronikus árverési rendszer muködése egy informatikai alkalmazás (számítógépes program) útján valósul meg: abban az árveréseket meghirdeto bírósági végrehajtók, illetve az árverezok végezhetnek különbözo muveleteket , egyeseket pedig automatikusan maga a program hajt majd végre.

Az elektronikus árverési rendszer lényegében három nyilvántartásból áll: az árverezok elektronikus nyilvántartásából, az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából és a hirdetményekhez tartozó elektronikus licitnaplókból.

Az árverezok elektronikus nyilvántartásában azoknak az adataik szerepelnek, akik árverezoként kérik regisztráltatni magukat. Ez az adatbázis nem nyilvános, alapvetoen arra szolgál, hogy az anoním módon vételi ajánlatot tevo személyét a végrehajtó a késobbiekben az árverési jegyzokönyv elkészítése céljából beazonosíthassa.

Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában szerepelnek a meghirdetett árverések adatai: maga az árverési hirdetmény másolata is letöltheto innen pdf formátumban, illetve az eladásra meghirdetett ingóság vagy ingatlan adatait lehet abból megismerni. Ez egy bárki által megtekintheto adatbázis, az országban közzétett valamennyi árverés hirdetménye ebben szerepel. Az érdeklodok egy meghatározott hirdetményt is kereshetnek a nyilvántartásban, illetve különbözo szukítési feltételeket megadva találhatják meg az igényeiknek megfelelo ingóságot vagy ingatlant.

A licitnaplók az egyes árverési hirdetményekhez tartozó, az érvényes – tehát az elektronikus árverési rendszerben közzétett – vételi ajánlatokat tartalmazzák. A vételi ajánlatok az összegükkel, a közzétételük idopontjával és az árverezo e célra kapott ún. árverezoi egyedi azonosítójával szerepelnek a nyilvántartásban. A licitnapló megtekintésével lehet nyomon követni azt, hogy az adott árverésen milyen ajánlatokat tettek, és mi az az aktuálisan legmagasabb összegu ajánlat, amelynél magasabb összegu ajánlatot kell tennie a következo licitálónak. A közzétett legutolsó – tehát legmagasabb összegu, érvényes – ajánlat adatait bárki megtekintheti.

A rendszerben kezelt adatok a jogszabályban meghatározott idopontig szerepelnek a különbözo nyilvántartásokban; törlésüket követoen is fellelhetok ugyanakkor naplóadatként.

Fontos tudnivaló, hogy az elektronikus árverési rendszer az árveréssel összefüggo szinte valamennyi közlés, nyilatkozat megtételére szolgál (aktiválási kérelem, vételi ajánlat, elovásárlási jogot gyakorló nyilatkozat, értesítés árverési jegyzokönyv aláírásáról stb.); ennek megfeleloen ezeket csak az elektronikus árverési rendszer felületén, az erre szolgáló muvelet elvégzésével lehet joghatályosan megtenni .

Hogyan zajlik le az elektronikus ingóárverés?

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tuzi ki, melyet az elektronikus árverési rendszerben közzétesz. A hirdetmény közzétételétol kezdve már lehet elektronikus úton vételi ajánlatot tenni, erre egyébként a közzétételtol számított 15. nap 20 órájáig van lehetoség; ekkor a rendszer automatikusan lezárja a licitnaplót. A licitnapló lezárásának idopontjában utolsóként közzétett vételi ajánlatot tevo személy lesz az árverési vevo, a végrehajtó ot értesíti a jegyzokönyv aláírásának, vételár megfizetésének, és az ingóság átvételének helyérol és idopontjáról. Az árverést követo 30. napig a hirdetmény még szerepel a nyilvántartásban, ezt követoen a rendszer automatikusan törli azt.

Hogyan zajlik le az ingatlan-árverés?

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tuzi ki, melyet – a hagyományos közzétételi módok (bíróság, földhivatal, polgármesteri hivatal hirdetotábláján történo kifüggesztés, kivonat közlése kamarai lapban) mellett – az elektronikus árverési rendszerben is közzétesz. A hirdetmény közzétételétol kezdve lehet elektronikus úton vételi ajánlatot tenni, mindaddig, amíg az árverés hagyományos szakaszát (szóbeli ajánlatok megtétele) megelozo munkanap 12 órakor le nem zárja a rendszer a licitnaplót. Az árverés idopontját egyébként úgy kell meghatározni, hogy az a közzétételt követo 30. napnál késobbi idopontra essen. A licitnapló lezárását követoen már csak a hagyományos módon lehet ajánlatot tenni: az árverés idopontjában és helyszínén megjelenve szóban (természetesen az elektronikus úton megtett liciteknél magasabb összegben). Az árverési vevo az lesz, akinek a legmagasabb összegu az ajánlata az árverés befejezésének idopontjában. Az árverést követo 30. napig a hirdetmény még szerepel a nyilvántartásban, ezt követoen a rendszer automatikusan törli azt.

Hogyan történik a licitálás?

  A licitáláshoz az szükséges, hogy az árverezni kívánó személy bejegyeztesse magát az árverezok elektronikus nyilvántartásába . Erre a szükséges adatok igazolása és ellenorzése, továbbá az elektronikus áverési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bármelyik bírósági végrehajtó irodájában sor kerülhet. Az eljárás lefolytatásáért 6000 Ft díjat kell fizetni, a bejegyzés pedig határozatlan idore szól (az lényegében bármelyik árverésen való részvételre feljogosít). A bejegyzéssel egyidejuleg az árverezo a rendszer használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, valamint az anonimitását biztosító árverezoi egyedi azonosítót kap (az utóbbiakat bármikor megváltoztathatja), továbbá meg kell adnia egy e-mail címet is, amelyre megküldhetok az egyes rendszerüzenetek.

A tényleges – adott árverésen, adott vagyontárgyra történo – licitáláshoz további feltételeket is teljesíteni kell (akárcsak a hagyományos árverésen): meg kell fizetni az árverési eloleget, illetve nyilatkozni kell arról, hogy az illeto nem minosül az árverésbol kizárt személynek . Ha a feltételek teljesülnek, a végrehajtó aktiválja az árverezo felhasználói nevét és jelszavát , aki ennek birtokában közvetlenül az elektronikus árverési rendszer felületén tehet vételi ajánlatot : ennek érdekében ki kell töltenie az erre szolgáló mezot a felajánlott vételár összegével, vagy ha elfogadja a rendszer által kötelezoen felajánlott következo lehetséges legalacsonyabb összegu tételt, úgy azt ezt tartalmazó mezore kell kattintania.

Mire van szüksége az elektronikus árverési rendszer szolgáltatásainak igénybe vételéhez?

Ha egyszeru érdeklodo , úgy internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie .

Ha árverezni kíván , úgy emellett regisztráltatnia kell magát az árverezok elektronikus nyilvántartásába , majd az ennek alkalmával kapott felhasználói név és jelszó megadásával léphet be az elektronikus árverési rendszerbe és végezheti el azokat a muveleteket, amelyek a licitáláshoz szükségesek.

Ugrás a lap tetejére

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2008. február 1. napjától életbelépő lényeges módosulásai (folytatás)

Végrehajtható okiratok

10.§ A bírósági végrehajtást ( a továbbiakban: végrehajtás ) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következő:

a ) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő ,letiltó , illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről,valamint

e ) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kisérési költségéről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kisérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

f ) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat,

g ) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés. / 2008. 02. 01./

/2008. 02. 01./ új § -al egészül ki :

Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására

204/ A .§ (1) Ha az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A zárlat végrehajtása során az e § -ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy

a ) munkabér letiltásnak is helye van,

b) pénzügyi intézménynél kezelt összegek esetében a 191.§ (2)-(4) bekezdése szerint kell eljárni és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésére foganatosítani kell,

c) a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet – a felmerült költségek levonása után – a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.

(3) A végrehajtás költségét az állam viseli.

(4) Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei ár nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtást megszünteti.


A végrehajtásról általában

Végrehajtási eljárás az állami eszközökkel történő kikényszerítése a jogkövető magatartásnak. A jogkövető magatartás végső soron az állam kényszerítő ereje folytán hatályosul.

A végrehajtási eljárás alapvetően jogviszonyok összessége. Egyfajta jogi szankció.

Két fő módját különböztetjük meg: a büntetés-végrehajtás és a vagyoni végrehajtás.

E fejezetben alapvetően a vagyoni végrehajtással foglalkozom. Ezen belül megkülönböztethető a totális, tehát teljes végrehajtás – ma a gazdasági társaságokkal szembeni csőd-és felszámolási eljárás – valamint egyedi –szinguláris - különös, különleges, mivel az adós egyes vagyontárgyaira külön –külön lehet végrehajtási cselekményeket foganatosítani.

Jogrendszerünk ismeri a bírósági végrehajtást, a közigazgatási végrehajtást és a közvetlen végrehajtást.

Először a bírósági végrehajtásról essék szó tekintettel arra, hogy minden más végrehajtás visszautal a bírósági végrehajtás szabályaira. A bírósági végrehajtást törvény szabályozza, tehát a legerősebb jogalkotási folyamat eredménye.

A bírósági végrehajtás olyan eljárás, ahol részben vagy egészben a bíróság, illetőleg az önálló bírósági végrehajtó jár el.

A végrehajtási eljárást legrészletesebben szabályozza a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény- továbbiakban: Vht.

,, A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehajtás fő útja: az a viszonylag önálló- rendszerint más, jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre, a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót. '' Vida István: A végrehajtási jog 1995.

Az eljárásban megkülönböztetjük a kötelezett- adós- és a jogosult - végrehajtást kérő - jogait és kötelezettségeit.

A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek – pl. közigazgatás- határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani és erre a Vht. szabályi az irányadók.

A végrehajtást lehet vezetni:

a.) Munkabérre – köznapi nyelven fizetésre – és egyéb járandóságra, pénzügyi intézménynél kezelt összegre,

b.) Ingóságra, követelésre, jogra,

c.) Ingatlanra.

Ugrás a lap tetejére

Hogyan történik a végrehajtás? (A végrehajtás foganatosítsának általános szabályai)

A kikényszerítendő magatartástól és a végrehajtás alá vont vagyontárgy jellegétől függően a szankciót több fázisban célszerű alkalmazni.

A első fázis a foglalás, majd az értékesítés és a követelés kielégítése.

A végrehajtás általános szabályai minden végrehajtási ügyben irányadók.

A bíróság illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv megküldi az okiratot – a bűnügyi követelésekről szóló értesítés kivételével – az adós lakhelye szerinti végrehajtóhoz.

Ha az adós lakhelye ismert akkor ott kell először megkísérelni a végrehajtás foganatosítását. A végrehajtó általában a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot, végrehajtási lapot – kettő végrehajtási lap létezik, a pénzkövetelésre és a meghatározott cselekményekre - , melyet a végrehajtást elrendelő szerv megküldött a végrehajtást kérőnek is. Az átadás alkalmával felhívja az adóst az azonnali teljesítésre. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az adós a helyszínen és azonnal teljesít.

Amennyiben az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgyai vannak, akkor azt a végrehajtó lefoglalja. A foglalásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben meg kel határozni a foglalás időpontját, helyét ,, a jelen lévő adóst vagy aki ott tartózkodik, a lefoglalt ingóságokat külön-külön, fel kell tüntetni a becsértéket melyet az eljáró végrehajtó határoz meg, fel kell sorolni a mentes vagyon tárgyak, azt is, hogy esetleg ki tart igényt a lefoglalt vagyontárgyra – kinek a tulajdona, ha a helyszínen azt hitelt érdemlően nem tudták bizonyítani -, a jelen lévőnek a jegyzőkönyvet alá kell írnia, ha megtagadja azt fel kell tüntetni. Amennyiben az adós nem volt jelen a végrehajtási eljárás foganatosításánál akkor a jegyzőkönyv 1 példányát adósnak postai úton megküldi a végrehajtó. Ha olyan vagyon tárgyat foglalt le mely nem az adós tulajdona és ezt a helyszínen már jelezték, és a végrehajtó – mivel köteles – jegyzőkönyvbe vette – akkor azt is postai úton értesíti a foglalás tényéről és arról, hogy igénypert indíthat.

Amennyiben az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgyai nem a lakhelyén találhatók, akkor a végrehajtást kérő kérelmére át kell adni az illetékes végrehajtónak, ugyanez a szabály érvényes ha az adós lakhelye, székhelye nem ismert.

Soron kívül kell teljesíteni a végrehajtási cselekményeket ha az adóson, tartásdíjat vagy munkabért kell behajtani, bűnügyi zárlatot vagy más biztosítási intézkedést kell foganatosítani, illetve a helyi, vagy megyei bíróság elnöke a soron kívüliséget rendelte el.

A végrehajtási eljárás során különböző költségek merülnek fel:

- a végrehajtás megindításakor fizetendő illeték,

- a végrehajtó költségének előlegezése a végrehajtást kérő részéről, melyet az adós visel.

- szakértő becsüs kirendelése, például. Ingó foglalásnál, ingatlan foglalásnál stb.

- az árverés nyilvános közzététele.

Az állam által előlegezett költségeket az állam viseli és annak terhén marad behajthatatlanság esetén.

Aki a költséget előlegezi köteles a végrehajtó számlájára azt befizetni, illetve a végrehajtó irodában nyugta ellenében a házi pénztárba.

A végrehajtó a gyermektartásdíj behajtása esetén akkor is köteles soron kívül eljárni és a végrehajtást foganatosítani, ha a költség előleg még nem lett befizetve illetőleg nem érkezett meg.

A végrehajtási eljárásban az illeték mértéke:

Az illetékalap 1 %-a, de legalább 3. 000.-Ft, legfeljebb 150. 000.-Ft.

Ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 %, de legalább 8. 000.-Ft, legfeljebb 450. 000.-Ft.

A végrehajtók költségéről, díjazásáról szóló jogszabály határozza meg, hogy mennyit kérhetnek és erről tételes elszámolást kötelesek kiadni.

A végrehajtási eljárásban közvetlenül a végrehajtást kérő is részt vehet. A foglalás alkalmával meghatározhatja, hogy mely vagyon tárgyait foglalja le az eljáró végrehajtó. A végrehajtást kérőnek kötelezettsége, hogy a tartozás megszűnését illetőleg csökkenését jelezze a végrehajtónak.

A végrehajtó jogosult, mint kényszercselekményt megtenni:

Az adós lakásának, egyéb helyiségeinek átvizsgálása, ha kell lakatossal történő felnyitása hatósági tanú jelenlétében. Az adós ellenállása esetén a Rendőrség közreműködésének kérése.

Ugrás a lap tetejére

Végrehajtható okiratok

A bírósági végrehajtási eljárás végrehajtható okirat kiállításával indul meg, azzal kell elrendelni.

Ilyen a végrehajtási lap / pénzkövetelésre és meghatározott cselekményre /, okirat melyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, bírósági letiltó, illetőleg átutalási végzés, közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat.

A bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában, büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről szóló értesítése.

A bírósági bűnügyi költségéről, elővezetési és kisérési költségről szóló értesítése.

A bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságáról, megállapított bűnügyi költségéről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kisérési költségéről.

A pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségéről szóló értesítés.

A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés.

Ugrás a lap tetejére

Mit nem vihet el a végrehajtó? (a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak)

Nem lehet lefoglalni az eljáró végrehajtónak azokat a vagyontárgyakat melyek a törvény alapján mentesek a foglalás alól. Kivételt képez az, amikor a mentes dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, elkészítési és javítási díjának a behajtása érdekében rendelték el a végrehajtást.

A lefoglalást mellőzni kell még akkor is – a kivételektől eltekintve - ha az adós esetleg hozzájárulna a mentes vagyontárgy lefoglalásához.

Amennyiben az adós azt állítja, hogy a végrehajtó a mentes vagyontárgyak körébe tartozót foglalt le akkor, ez a végrehajtási eljárás során, a végrehajtás foganatosításával, kapcsolatos kifogással orvosolható.

Mentes a foglalás alól azok a vagyontárgyak melyek az adós foglalkozásának gyakorlását lehetetlenné tenné, kivétel a gépjármű. A gépjárművek vonatkozásában például az APEH esetében állásfoglalás jelent meg arra, hogy az 500 ezer forint illetve azt el nem érő értékű gépjárművet nem foglalják le.

A gépjárművek lefoglalásával kapcsolatosan sok ellentmondás merül fel. A végrehajtók a lefoglalást akként hajtják végre, hogy az adós birtokában marad a gépjármű, de a forgalomból kivonatják.

Ez több problémát is felvet, ennek részletes kiértékelése külön fejezetet érdemel.

Mentes a foglalás alól a tanulmányok folytatásához szükséges eszközök. Rendszeres tanulmányokról beszél a törvény, ma már mindig kell tanulni, így teljes mértékben az eljáró végrehajtó szubjektív megítélése dönt, hogy ezt a törvényi előírást hogyan értelmezi.

Mentes a foglalás alól a szükséges ruházati cikk. Itt személyenként kell érteni, így felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 lábbeli.

Nem foglalható le személyenként a szükséges ágynemű, 1 készlet és a hozzávaló huzat. Az adós háztartásában élő személyek figyelembevételével a szükséges bútor, de legfeljebb 3 aszta és 3 szekrény, személyenként 1 ágy 1szék illetve ülőbútor.

A fűrés és világító eszközök is mentesek a foglalás alól.

Nem foglalható le a háztartáshoz nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelési tárgyak, pl. edények, porszívó stb., 1 hűtőszekrény vagy 1, mosógép.

A kitüntetések is mentesek ha azt az adós igazolja, hogy O kapta.

Azon adósok esetében, akik betegségük, testi fogyatékosságuk miatt kezelésre szorulnak mentes az ehhez szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszközök, a mozgásában korlátozott adós esetében az adós gépjárműve.

A gyermekek által használ és a gyermekek részére szolgáló minden ingóság mentes a foglalás alól. Ezt a végrehajtók mindig figyelembe veszik és betartják.

Nem foglalható le az 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag.

A lábon álló termés illetve le nem szedett gyümölcs is mentességet élvez.

Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az adósnak több ingatlana van, és azokat használja, akkor a fenti mentesség csak egy ingatlanra vonatkozik és azt az adós megjelölheti.

Amennyiben az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik akkor a mezőgazdasági termeléshez szükséges vetőmag, gép – mezőgazdasági gép – és a hozzátartozó felszerelés, igavonó állat, takarmány, 1 tehén vagy más haszonállat és annak részére 3 hónapra szükséges takarmány.

Ma nem jellemző, hogy a végrehajtók haszonállatokat foglalnak le, mert az értékesítéssel kapcsolatos eljárások nagyon megnehezítik egyrészt a végrehajtó másrészt a vevő helyzetété. Gondolok itt a különböző állatorvosi engedélyekre, származási bizonyítványra stb.

Meg kell jegyeznem, hogy végrehajtó válogatja, hogy milyen eszközzel tudja rákényszeríteni, az adóst a jogkövető magatartásra. A gyakorlatban előfordult, hogy 1 kerékpár – értéke: pár száz forint - lefoglalása jobban érintette az adóst, mint más vagyontárgyakra történő foganatosítás és a kerékpár miatt többszázezer forintot kifizetett. Ezért javaslom és jó is, ha a végrehajtást kérő vagy annak képviselője a végrehajtói eljárás foganatosításakor jelen van, mert esetleg jobban tudja az adós érzékeny pontját, mint a végrehajtó.

A szövetkezeti tag részjegye, a saját jogon szerzett kárpótlási jegy – ha a jogosult tulajdonában van – nem foglalható le.

A postára adott pénz, küldemény, a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig , amíg azt át nem adták az átvételre jogosultnak mentességet élvez.

A közraktárba elhelyezett dolog mentes, de a dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat már lefoglalható.

Ugrás a lap tetejére

Ingóvégrehajtás

A bírósági végrehajtásnak, mint vagyoni végrehajtásnak egyik legjellegzetesebb formája az ingóvégrehajtás Ha az adós a pénzfizetési kötelezettségének nem tesz eleget akkor a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben, összeírja és így lefoglalja. A foglalással a végrehajtást kérő olyan sajátos joghoz jut, amelynek alapján az ingóságból végső soron magának a végrehajtási eljárásnak a keretében elérheti követelésének kielégítését. Az ingóság lefoglalására vonatkozó szabályok – ha a Vht. másképpen nem rendelkezik – irányadók a vagyoni értékű jogok, követelések lefoglalására is. Ezért használja a törvény az általánosabb kifejezést vagyontárgyak, mint csak azt, hogy ingóságok.

A foglalást lehetőleg az adósnak ( képviselőjének), az adós távollétében pedig a vele együtt lakó nagykorú családtagjának a jelenlétében kell elvégezni. Persze ez nem zárjaki és a gyakorlatban alkalmazzák a végrehajtók, hogy ha nincs otthon senki , akkor a például látható és rendszámmal ellátott gépjárművet, erőgépet lefoglalja. Ebben az estben a jegyzőkönyv 1 példányát otthagyja, majd postai úton értesíti az adóst a foglalásról. Ennek az eljárásnak vannak hátrányai mert a végrehajtó akaratlanul is igényperre kényszeríthet olyan harmadik személyt aki csak ott tárolta a lefoglalt vagyontárgyat. A végrehajtás foganatosításáról értesíteni lehet illetve kell a végrehajtást kérőt. Kötelező, ha maga kérte, hogy a foglalásnál jelen kíván lenni.

Elviekben nem lehetne lefoglalni az adós őrizetében levő ingóságot, különösen akkor, ha a rajta lévő jelből következtetni lehet arra, hogy nem az ő tulajdona.

A vht. szabályozza az ingóságok lefoglalásának sorrendjét és azt, hogy a foglalást addig kell folytatni, amíg a követelés, járulékai és a végrehajtási költség nincs fedezve.

A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, az időpontot, a helyszín, a jelen lévőket illetőleg a hatósági tanút, vagy azt, hogy senki nem volt jelen, az ingóságokat és azok becsértékét- ezt a végrehajtó határozza meg -, a mentessen hagyott vagyontárgyakat tételesen, azt, hogy esetleg kitart igényt a lefoglalt ingóságra, az eljárás befejezésének idejét.

Az ingóvégrehajtás legjelentősebb kérdése a végrehajtás, illetve foglalás alól mentes vagyontárgyak köre. A Vht,. egyértelműen kimondja, hogy nem lehet lefoglalni még az adós beleegyezésével sem azokat a vagyontárgyakat, melyeket a törvény a mentes kategóriába sorol.

A foglalás alkalmával, a végrehajtó becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét. Ha valamelyik fél kívánja, akkor szakértő becsüst kell kirendelni. A foglalás után is módosítható a becsérték, mert bármelyik fél a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül kérhet szakértő becsüst.

Vannak olyan vagyontárgyak melyek eltérnek a szokásos ingóságoktól ezért erre külön szabályok érvényesek. Ilyen az arany, platina, ezüst, külföldi pénznem, drágakő és értékpapír. Ezek egyrészt 24 órán belül a bíróságnál letétbe kell helyezni, illetve a pénzt a Magyar Nemzeti Bank központjában Budapesten.

A lefoglalt ingóságokat alapvetően az adós őrizetében hagyják. Annak elidegenítése Büntető Törvénykönyvben meghatározott szankciót von maga után.

Ugrás a lap tetejére

Ingatlan végrehajtás

Az ingatlan –végrehajtás általános szabályai

Az adós tulajdonában lévo ingatlant – függetlenül attól, hogy milyen jellegu, milyen muvelési ágú – az ingatlant terhelo jogra vagy tilalomra tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

Ha az ingatlan állami tulajdonban van, akkor a törvény rendelkezéseit a kezeloi jogra kell megfeleloen alkalmazni.

Mentes a végrehajtás alól az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozónak tekinteni.

Az ingatlan – végrehajtás során az illetékes önkormányzatnak elovásárlási joga van.

A végrehajtási eljárás befejezéseként az új tulajdonos által megszerzett ingatlant csak és kizárólag az alábbi jogok, terhelhetik:

a.) a telki szolgalom,

b.) a közérdeku használati jog

c.) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d.) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan – nyilvántartásban feltüntetve.

Nem terheli az ingatlant megszerzo – árverési vevo – tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a végrehajtást kéro követelésének kielégítéséért felelos, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerzodéssel létesítették.

Az ingatlan lefoglalása

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós ingatlanának az adatait, akkor a végrehajtó a végrehajtási költség megelolegezését követo 3 munkanapon belül köteles lefoglalni az ingatlant.

Amennyiben a végrehajtást kéro nem tudja, vagy nem jelezte az ingatlan adatait akkor a végrehajtó a költségek megelolegezését követo, valamint az ingatlan adatainak beszerzését követo 3 munkanapon belül rendelkezik az ingatlan lefoglalásáról.

A végrehajtó ingatlan foglalása akként történik, hogy megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezzék be, és egyben kéri, hogy minden szükséges adatot küldjön meg a földhivatal. Így különösen a tulajdonosok nevét, lakcímét valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények adatait.

A végrehajtási jog ingatlan –nyilvántartásba történo bejegyzése lényegében az ingatlan lefoglalása.

A végrehajtási jog bejegyzése soron kívüliséget élvez.

A földhivatal a bejegyzésrol értesíti a végrehajtón kívül mindazokat, akiknek az ingatlanon bejegyzett joguk van, továbbá az adóst, a végrehajtást-kérot.

Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzésérol szóló elso fokú határozat alapján van helye.

Az ingatlan –végrehajtás során külön kell választani a bírósági végrehajtást, illetoleg az adózásrendjérol szóló 1990. évi XCI. törvény alapján indult ingatlan- végrehajtástól. Errol késobb külön tájékoztatást adok.

Az ingatlan –végrehajtás esetén a vagyoni kényszer elvileg a legsúlyosabb, ezért a Vht. ezt az eljárás külön feltételek mellett teszi lehetové.

Ingatlan végrehajtásnak akkor van alapvetoen helye, ha az adós munkabérébol, pénzintézetnél kezelt számlájáról, ingóságaiból nem lehet viszonylag rövid ido alatt behajtani a követelést.

Rendszerint eloször meg kell várni, hogy az ingóságokból a követelés kielégítheto e.

A feleknek lehetoségük van arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzésétol számított 30 napon belül a bírósághoz forduljanak.

A törvény kimondja, hogy a végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzésérol szóló határozat kézhezvételétol számított 45 nap eltelte után intézkedhet az ingatlan értékesítésérol.

A végrehajtó az ingatlan értékesítése elott megállapítja az ingatlan becsértékét, általában az adó-és értékbizonyítvány beszerzésével.

A becsértéket közli a felekkel és mindazokkal, akiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

A közléstol számított 15 nap áll rendelkezésre a felek részérol – fél mindenki, aki érintett – arra, hogy a becsértéket megkifogásolják, és szakértot kérjenek kirendelni. A végrehajtási kifogást a bíróság bírálja el, és O rendeli ki a szakértot is.

Lakottan kell árverezni az ingatlant ha:

- abban a végrehajtási eljárás megkezdése elott kötött, érvényes bérleti szerzodés alapján bérlo lakik kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözheto állapotban, történo értékesítésében állapodott meg és a bérleti szerzodés megkötésére e megállapodás ellenére került sor.

- abban haszonélvezo lakik, kivéve azt az esetet, ha a haszonélvezet jogosultja a végrehajtást kéro követelésének kielégítéséért felelos,

- az osztatlan közös tulajdonban levo ingatlanban a nem adós tulajdonos társ lakik,

- az adós és a végrehajtást kéro a lakottan történo értékesítésben megállapodott, vagy

- valamennyi végrehajtást kéro a lakottan történo értékesítéssel egyetért,

- abban az adós egyenes ági felmenoje lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelozo 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tole ingyenesen szerezte meg, kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözheto állapotban, történo értékesítésben állapodott meg.

Amennyiben valamennyi végrehajtást kéro nem egyezik bele a lakottan történo árverezésben akkor az adósnak a lakásban maradásra vonatkozó korábbi szerzodései hatályukat, vesztik.

Az árverést meg lehet tartani: a bíróság épületében, községi, városi, fovárosi kerületi önkormányzat épületében, illetve a jegyzo által kijelölt helyen, az ingatlan fekvésének helyén, a végrehajtó által kijelölt más helyen.

Ha a végrehajtó árverést tuz ki, akkor kézbesíteni kell a feleknek, azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett joguk van, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi fovárosi kerületi jegyzonek, a földhivatalnak.

A földhivatal az árverés tényét bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

- a bíróság hirdetotábláján,

- az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fovárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetotábláján,

- a földhivatal hirdetotábláján.

Az árverési hirdetményt, az árverést megelozoen legalább 15 napon át és legalább az árverést megelozo 5. napig kell a hirdetotáblán kifüggesztve tartani.

A végrehajtó a hirdetmény kivonatát a végrehajtói kamara honlapján is közzéteszi.

Bármelyik fél kérelmére a végrehajtó közzé teszi egyéb más módon is, annak érdekében, hogy minél többen értesüljenek róla.

Az árverés közhírré tételéhez fuzodo jogkövetkezmények a bíróság hirdetotábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.

Az ingatlanra csak az árverezhet, aki az úgynevezett bánatpénz 105 eloleget leteszi. Ha a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket a végrehajtó jogosult azt folyamatosan leszállítani a becsérték 50%-ig.

Lakóingatlan esetén a becsérték 70%-ára szállítható le a vételár, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítása elott 6 hónapban is ebben volt.

Az ingatlant is lehet a felek kívánságára árverésen kívül eladni, árverési vétel hatályával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyenkor is a vevo eredeti szerzésmóddal jut az ingatlan tulajdonához.

Az ingatlan esetében is lehetséges az, hogy a végrehajtást kéro quasi beszámítással átvegye az ingatlan tulajdont. Erre csak akkor nyílik lehetosége, ha a megtartott második árverés is sikertelen volt.

Külön tárgyaljuk a közös tulajdonban lévo ingatlanok értékesítését árverés útján továbbá az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás végrehajtását.


Végrehatjás során a jogvitákban, a végrehajtó előtti eljárás során ügyvéd közreműködése ajánlott. Találjon ügyvédet az Ügyvéd.hu ügyvéd keresőjében:

Ügyvédek a témában:   településen

 

 

 
 
 
 
                              


 

ÜGYVÉDEK REGISZTRÁCIÓJA | ÜGYVÉDEK FÓRUMA | BÍRÓSÁGOK | FÖLDHIVATALOK | TÖRVÉNYTÁR | CÉGTÁR | ÁLLÁS ÉS APRÓ | HÍREK | Az ügyvéd.hu névjegyzékében szereplő magyar ügyvédek az ügyvédi törvényben írt valamennyi jogi szolgáltatást elláthatják. Bizonyos esetekben az ügyvédek és jogászok Magyarországon kívül is elláthatnak jogi képviseletet. Az ügyvéd.hu látogatói által leginkább keresett jogerületek a polgári jog, ingatlanjog, társasági jog, cégjog (pl. kft alapítás cégalapítás), szerződések joga, társadalmi szervezetek joga, öröklési jog, családi jog, büntetőjog, szabálysértési jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, idegenrendészeti jog, sportjog, munkajog jogterületek. Az ügyvéd munkadíja szabad megállapodás tárgya, a regisztrált ügyvédek díjszabását oldalainkon nem találja meg. Az ügyvédek keresése, ügyvédi állás keresés díjmentes. Ha Ön pl. büntetőjogász ügyvéd keresést szeretne indítani, akkor válassza a büntetőjog kategóriát! Hivatalos forrásból az ügyvédi irodák és ügyvédek névsora az illetékes ügyvédi kamara névjegyzékéből ismerhető meg. (A budapesti ügyvédek névjegyzéke a Budapesti, a szegedi ügyvédek a Csongrád Megyei, a debreceni ügyvédek a Debreceni, a pécsi ügyvédek a Pécsi Ügyvédi Kamara stb. honlapján is megtalálhatók.) Ügyvéd keresés a www.ugyved.hu ügyvéd névjegyzékében. Ügyvédi irodák on-line jegyzéke a következő lehetőségekkel: ügyvéd keresés, jogász keresés, ügyvédek regisztrációja, díjmentes jogi tanácsadás, jogszabályok – törvénytár, szerződésminták, jogi könyvesbolt, jogi iratminták, ügyvéd talár rendelés. Regisztrált ügyvédek és ügyvédi irodák JogiKönyvek.com az online Jogi Könyvesbolt;

Ugyved.hu is an on-line register of international law firms, and hungarian lawyers. Lawyer hungary and hungary lawyer domain names are also belongs to our register.