INGATLANJOG - Ügyvéd.hu
Ön jelenleg nincs bejelentkezve.  Bejelentkezés  Regisztráció 

Ügyvéd.hu : Ügyvédek fóruma, Szaknévsor

Belépés
    2014. augusztus 23.
 
   Bővebb információk



INGATLANJOG
 
Ingatlanjogász ügyvéd keresés   településen
     
A tulajdonjog tartalma
A tulajdonjog megszerzésének módjai
Adásvétel
Foglaló
Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért
Elővásárlási jog
Visszavásárlási jog
Vételi jog (opció)
Részletvétel
Tulajdonjog fenntartással történt eladás
A csere
Az elbirtoklás
Az ajándékozás
Öröklés
A haszonélvezet
A haszonélvezet keletkezése
A jogok gyakorlása
A haszonélvezet megszűnése
A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
Özvegyi jog - A túlélő házastárs haszonélvezeti joga
Az özvegyi jog korlátozása
Az özvegyi jog megváltása
Közös tulajdon
A közös tulajdon megszüntetése
A tárasház-tulajdon
Jelzálogjog
A zálogjog megszűnésének tipikus esetei
Az ingatlan-nyilvántartás
A tulajdoni lap
A tulajdoni lap díja
Tulajdonjog bejegyzése
Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges okiratok
Igazgatási szolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, jogtanácsos ellenjegyzése ill. közokirat szükségessége
Soronkívüliség az ingatlan-nyilvántartásban
Széljegyzés
Lakásbérlet
A lakásbérlet létrejötte
A lakbér
Az óvadék
A bérbeadó jogai és kötelezettségei
A bérlő jogai és kötelezettségei
A felek megállapodásai
A jogviszony szünetelése
Jogcím nélküli lakáshasználat
Szavatosság
Az albérlet
A lakásbérlet megszűnése
Felmondás a bérbeadó által
Felmondás a bérlő által
A helyiségbérlet szabályai








 
Legfontosabb jogszabályok az ingatlanjog témakörben:
Ptk. 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
Inytv. 1997 évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Inytv vhr. 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
Itv. 1990 évi XCIII. törvény az illetékekről
Föld tv. 1994. évi LV. törvény a termőföldről
Szja tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Díj törvény az 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
Társasházi tv. 2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról
ÁFA tv. (új) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Társasági adó tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Lakás tv. 1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
"Szocpol" rendelet 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet a lakáscélú támogatásokról
Fészekrakó 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól
Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet
  Még több jogszabály...
  Értesítés hibás linkről az ingatlanjog témakörben...

Iratminták az ingatlanjog témakörben:

Ingatlan-nyilvántartási kérelem ("doc" formátumban)
08B400 APEH adatlap (korábbi 06400 és 07400 APEH adatlap) (pdf .formátumban)
Építési telekre adásvételi szerződés
Elővásárlási jogosult nyilatkozata
Elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozat
Ingatlan adásvételi előszerződés
Ingatlan adásvételi haszonélvezeti jog alapításával
Ingatlan-adásvételi szerződés visszavásárlási jog kikötésével
Ingatlan csereszerződés
Ingatlannal kapcsolatos vételi ajánlatról tulajdonostárs tájékoztatása
Ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat
Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély kiadása iránti kérelem
Lakásbérleti szerződés
Lakásbérleti szerződés felmondása bérleti díj nem fizetése miatt
Lakásingatlan birtokbaadásáról átadás-átvételi jegyzokönyv
Lakásingatlanra adásvételi szerződés, haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással
Lakásingatlanra kötött csereszerződés, értékkülönbözettel

Több iratmintát a magyarorszag.hu bocsátott a rendelkezésünkre.

Kapcsolódó linkek az ingatlanjog témában:
»
Takarnet.hu
»
Ingatlan-nyilvántartási kérelem I-II földhivatali nyomtatvány on-line kitölthető változata
Értesítés hibás linkrõl...
  Linkajánlás...


Jogi szakkönyvek ingatlanjog témában
Ha Ön az Ügyvéd.hu regisztrált felhasználója, akkor a fenti könyveket kedvezményesen vásárolhatja meg.

A tulajdonjog tartalma

A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A tulajdonos jogosult az ingatlant használni és az ingatlanból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket (pl. közüzemi és közös költség) és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

A tulajdonost megilleti az a jog, hogy az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, az ingatlant biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza.

A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A tulajdonjog megszerzésének módjai

Az alábbiakban a leggyakoribb ingatlan-tulajdon szerzésmódokkal ismerkedhet meg:

- adásvétel
- csere
- ajándékozás
- öröklés
- elbirtoklás

Átruházással - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak az ingatlan tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Többszöri eladás illetve ajándékozás esetén az a vevő (megajándékozott) követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő (megajándékozott) tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Adásvétel

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az ingatlan tulajdonát a vevőre átruházni és az ingatlant a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és az ingatlant átvenni. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.

Az eladó köteles a vevőt az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az ingatlannal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és az ingatlannal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.

Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.

A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A foglaló

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

Ha a szerződést teljesítik, a foglalót az ellenértékbe be kell számítani. Visszajár a foglaló, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős. A foglaló akkor is visszajár, ha mindkét fél egyaránt felelős a szerződés meghiúsulásáért.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért

Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.

Ha harmadik személynek az ingatlanon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.

Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy az ingatlanon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Elővásárlási jog

Ha a tulajdonos az ingatlanra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és azt el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos az ingatlant az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.

Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog főszabály szerint az örökösökre nem száll át.

A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha az elővásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ha az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik úgy csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.

Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Visszavásárlási jog

A visszavásárlási jogot az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni.
A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel az ingatlan értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja az ingatlan időközi romlásából eredő értékcsökkenést.

Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban az ingatlan neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik.

Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy az átruházott eszmei hányadra - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni. Ha a visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Vételi jog (opció)

Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged, a jogosult az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – az ingatlan és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.

Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni, és ez nem akadályozza további jogok és tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Részletvétel

A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a vételár teljes kiegyenlítése előtt bebocsátják az ingatlan birtokába. Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely az ingatlan rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.

A vevő birtokába bocsátott ingatlan elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Tulajdonjog fenntartással történt eladás

Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején az ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A csere

Ha a szerződő felek ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az elbirtoklás

Elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki tizenöt éven át szakadatlanul birtokolja. Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott az ingatlan birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklás megszakad, ha

a) a tulajdonos a birtokost az ingatlan visszabocsátására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,

b) tulajdonos a dologgal rendelkezik

c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az ajándékozás

Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.

Az ajándékozó az ajándékozott ingatlan lényeges hiábiért és fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során az ingatlanban beálló kárért csak akkor felel, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. A felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ingatlan olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.

A még meglevő ingatlant (tulajdoni hányadot) az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Öröklés

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Lásd az Öröklési jog kategóriát.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A haszonélvezet

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha más lesz az ingatlan tulajdonosa.
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A haszonélvezet keletkezése

Szerződés alapján ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog azzal keletkezik, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A jogok gyakorlása

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli az ingatlan fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az ingatlan használatával kapcsolatosak, és köteles viselni az ingatlan közterheit.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett – az ingatlan használatára nem tart igényt.

A haszonélvező köteles a tulajdonost az ingatlant fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni. A haszonélvező ugyancsak köteles értesíteni a tulajdonost, ha a haszonélvezet gyakorlásában valaki akadályozza. A haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező az ingatlant rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy az ingatlannak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. Ezen költségek megtérítését a tulajdonostól kérheti.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles az ingatlant visszabocsátani a tulajdonos birtokába. A haszonélvező felelős az ingatlanban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

Ha az ingatlan egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos az ingatlant helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha a tulajdonos az ingatlant nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Özvegyi jog - A túlélő házastárs haszonélvezeti joga

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Az ingatlan-nyilvántartásban a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog” elnevezéssel kell megjelölni. Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az özvegyi jog korlátozása

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az özvegyi jog megváltása

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben – olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A közös tulajdon

A tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak oly módon, hogy minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is.

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

b) az egész ingatlan tulajdonjogának átruházásához, az egész ingtalan haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdonú ingatlant elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdonú ingatlant vagy annak egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, az ingatlant értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Társasház tulajdon

Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsősorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. A külön tulajdonként meg nem határozott földrészlet, épületrész, épületberendezés, más helyiség a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.

A társasházak létesítésével, fenntartásával, működésével és a tulajdonostársak érdekinek érvényesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény szabályozza.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Jelzálogjog

Zálogjog alapján a jogosult (pl. Bank) a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból (pl. ingatlanból) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Ingatlant terhelő j elzálogjog esetén a zálogtárgy maga az ingatlan, amely a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult azt rendeltetésszerűen használni, hasznosítani, köteles azonban annak épségét megőrizni.

Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A zálogjog megszűnésének tipikus esetei

A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi.

A zálogjog megszűnik továbbá, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik. A zálogjog megszűnik továbbá akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.

Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet követelhet a zálogjogosult.

A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza és hitelesen tanúsítja az ország valamennyi ingatlanának az adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket és az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító és lakcímadatait is.

Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,

c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,

d) szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A tulajdoni lap

Az ingatlan adatai, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények a számítógépen kezelt tulajdoni lapra vannak az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve. A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) a település nevét, ahol az ingatlan fekszik,

b) az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát,

c) az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot, (ha van ilyen)

d) a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését,

e) a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet,

f) az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),

g) utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,

h) az ingatlan jogi jellegét (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.),

i) földminősítési mintatér megjelölését,

j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatot.

A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra, valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza:

a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét,

b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését,

c) a vagyonkezelői jogot.

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát,

b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot,

c) telki szolgalmi jogot,

d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jogot,

e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,

f) tartási és életjáradéki jogot,

g) jelzálogjogot (önálló zálogjogot) és végrehajtási jogot.

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó tényeket.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A tulajdoni lap díja

A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(A hiteles másolatért jelenleg 4000 forint összegű díjat kell fizetni.) A díjat annak kell megfizetnie, aki a hiteles másolat kiadását kéri. A díjfizetési kötelezettség – ideértve a fellebbezés díját is – kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető. A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a hiteles másolat iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén – ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja – a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire. Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az hagyatéki eljáráshoz, vagy gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz stb. szükséges.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Tulajdonjog bejegyzése

Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni. A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

Bejegyzés alapjául olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van lehetőség, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot (bejegyzési engedély). Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete is.

Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges okiratok

Ahhoz, hogy az okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas legyen tartalmaznia kell:

a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,

b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),

d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

e) a jogváltozás jogcímét,

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,

g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát,

A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy

b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

c) az okiratot a közjegyző készítette, vagy

d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha

e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták,

f) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza, közjegyzői okiratoknál a külön jogszabály által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,

g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja

Az első fokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 5000 forint összegű díjat kell fizetni.

A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb változással érintett ingatlanonként 12 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj alapjául venni.

Vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 2000 forint.

A soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10 000 forint.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,

d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,

e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,

f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,

i) a Magyar Nemzeti Bank,

j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete,

l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Tárgyi díjmentes eljárások:

a) a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;

b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;

c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;

d) a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;

e) az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;

f) a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;

g) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;

h) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;

i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;

j) a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;

k) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részarány-tulajdonnal kapcsolatos eljárás;

l) a földhivatalnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, jogtanácsos ellenjegyzése ill. közokirat szükségessége

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

Soronkívüliség az ingatlan-nyilvántartásban

A beadványt soron kívül kell elintézni ha a körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Széljegyzés

A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Lakásbérlet

A lakásbérlet létrejötte

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre. A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

Önkormányzati lakásra a Lakás tv.-ben meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni.

A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlőkről beszélünk. A társbérlő önálló bérlő.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A lakbér

A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.

Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az óvadék

A bérlő kötelezettségeinek biztosítására óvadékot lehet nyújtani. (A gyakorlatban ez sokszor kaució-ként használatos.) A bérbeadó a lakásbérleti szerződésből eredő bérlői kötelezettségek nem teljesítése vagy nem szerződés-szerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatosság vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A bérbeadó jogai és kötelezettségei

A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

A bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

A karbantartásra és hibák megszüntetésére az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetében haladéktalanul köteles.
Az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben köteles teljesíteni a bérbeadó a fentiekben említett kötelezettségét.

A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

Ha a bérbeadó kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására, illetve a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A bérlő jogai és kötelezettségei

A bérlő a lakásba más személyt — a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével — a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják. A bérlőt és a vele együttlakó személyeket — a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül — megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről. Ebben az esetben a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.

Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

A lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A felek megállapodásai

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. Amennyiben a munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát — lehetőség szerint — ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell. Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell.

A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

A felek megállapodhatnak, hogy a bérlemény visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket nem a bérlő, hanem a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A jogviszony szünetelése

Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik. A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként — az együttlakó személyek számára is figyelemmel — megfelel a lakás követelményeinek.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Jogcím nélküli lakáshasználat

A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Szavatosság

A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.
A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol.

A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Az albérlet

A köznyelvben tévesen, gyakran a bérletet is az albérlet szóval használjuk, azonban a két fogalom egymástól jogilag különbözik. Az albérlet ugyanis az, amikor a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adja.

Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.

Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel. A felmondási idő tizenöt nap.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A lakásbérlet megszűnése

A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a lakás megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;
e) a bérlő a lakást elcseréli;
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Felmondás a bérbeadó által

A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt — a következményekre figyelmeztetéssel — a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

Ha a bérlő a szerződésben vállalt (pl. lakás kifestése), vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt — a következményekre figyelmeztetéssel — a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A felmondás a bérlő által elmulasztott határnapot követő hónap, súlyosan kifogásolható magatartás esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

Felmondás a bérlő által

A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja.
A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

Vissza az ingatlanjog rovat elejére

A helyiségbérlet szabályai

A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait megfelelően kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel. Az önkormányzati helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Javasolt a helyi önkormányzat rendeletét is megnézni pl. az önkormányzat honlapján.

A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

A felek a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg.

A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni. A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

A szerződés megszűnik, ha a gazdasági társaság, vagy jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik vagy a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.

A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja.

A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. Az önkormányzati helyiségre — ha a törvény másként nem rendelkezik — a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig felmondani nem lehet. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.


Ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan ajándékozás, ingatlan csereszerződés, ingatlan jogvitákban peres és peren kívüli képviselet és földhivatali ügyintézés lebonyolítására keressen szakértő ügyvédet az Ügyvéd.hu ügyvéd keresőjében:

Ingatlanjogász ügyvédek:   településen

 

 

 

 
 
 
 
                              


 

ÜGYVÉDEK REGISZTRÁCIÓJA | ÜGYVÉDEK FÓRUMA | BÍRÓSÁGOK | FÖLDHIVATALOK | TÖRVÉNYTÁR | CÉGTÁR | ÁLLÁS ÉS APRÓ | HÍREK | Az ügyvéd.hu névjegyzékében szereplő magyar ügyvédek az ügyvédi törvényben írt valamennyi jogi szolgáltatást elláthatják. Bizonyos esetekben az ügyvédek és jogászok Magyarországon kívül is elláthatnak jogi képviseletet. Az ügyvéd.hu látogatói által leginkább keresett jogerületek a polgári jog, ingatlanjog, társasági jog, cégjog (pl. kft alapítás cégalapítás), szerződések joga, társadalmi szervezetek joga, öröklési jog, családi jog, büntetőjog, szabálysértési jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, idegenrendészeti jog, sportjog, munkajog jogterületek. Az ügyvéd munkadíja szabad megállapodás tárgya, a regisztrált ügyvédek díjszabását oldalainkon nem találja meg. Az ügyvédek keresése, ügyvédi állás keresés díjmentes. Ha Ön pl. büntetőjogász ügyvéd keresést szeretne indítani, akkor válassza a büntetőjog kategóriát! Hivatalos forrásból az ügyvédi irodák és ügyvédek névsora az illetékes ügyvédi kamara névjegyzékéből ismerhető meg. (A budapesti ügyvédek névjegyzéke a Budapesti, a szegedi ügyvédek a Csongrád Megyei, a debreceni ügyvédek a Debreceni, a pécsi ügyvédek a Pécsi Ügyvédi Kamara stb. honlapján is megtalálhatók.) Ügyvéd keresés a www.ugyved.hu ügyvéd névjegyzékében. Ügyvédi irodák on-line jegyzéke a következő lehetőségekkel: ügyvéd keresés, jogász keresés, ügyvédek regisztrációja, díjmentes jogi tanácsadás, jogszabályok – törvénytár, szerződésminták, jogi könyvesbolt, jogi iratminták, ügyvéd talár rendelés. Regisztrált ügyvédek és ügyvédi irodák JogiKönyvek.com az online Jogi Könyvesbolt;

Ugyved.hu is an on-line register of international law firms, and hungarian lawyers. Lawyer hungary and hungary lawyer domain names are also belongs to our register.