Családjog - Ügyvéd.hu
Ön jelenleg nincs bejelentkezve.  Bejelentkezés  Regisztráció 

Ügyvéd.hu : Ügyvédek fóruma, Szaknévsor

Belépés
    2014. április 24.
 
   Bővebb információk



CSALÁDJOG
 
Családjoggal foglalkozó ügyvédek   településen
     
A házasságkötés
A feleség névviselése a házasságban
A férj névviselése a házasságban
A házasság érvénytelensége
A házasság érvénytelenné nyilvánítása
A házasság megszűnése (házasság felbontása)
A házasság felbontása közös megegyezéssel
A házastársi tartás
A házastársak névviselése a házasság felbontása után
A házassági vagyonjog
A házastársi közös-, és külön-vagyon
A házassági vagyonjogi szerződés
Üzletrészek a házassági vagyonjogban
A házastársak lakáshasználatának rendezése
A lakáshasználati jog
A lakáshasználat megosztása
A lakáshasználati jog ellenértéke 
A gyermek tartása
A gyermektartásdíj mértéke
A tartásdíj alapja
Gyermektartásdíj megelőlegezése
A szülői felügyelet
A gyermek elhelyezése
Döntés a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben
A gondozás és nevelés
A törvényes képviselet
A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése
A gyermekkel való kapcsolattartás
A római katolikus egyházi házassági kötelék felbontása 
A Rokonság
Eltartásra jogosult rokonok
Tartásra kötelezettek
Mostohagyermek és mostohaszülő tartása
Hogyan kell megvalósítani a tartást?
Mentesülés a tartási kötelezettség alól
A tartási követelés érvényesítése
Apasági vélelem és annak megtámadása
A vélelmezett fogamzási idő
A gyermek elismerése
Az apaság illetve az anyaság bírósági úton történő megállapítása
A gyermek névviselése
Az örökbefogadás
Kritériumok az örökbefogadóval szemben
Ki fogadható örökbe?
Az örökbefogadás engedélyezése
Az örökbefogadás joghatása
Az örökbefogadott gyermek névviselése
A vér szerinti szülő jogai az örökbefogadás után
Kapcsolat a vér szerinti szülőkkel
Az örökbefogadás bírósági felbontása, megszűnése
Gyámság
Ki lehet gyám?
A gyám jogai és kötelességei
A gyámság megszűnése
Számadás
Jogi képviselet családjogi ügyekben és házassági bontóperben
Házassági perek
Apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek
Gyakran Ismételt Kérdések








 

Aktuális témánk:
Kiskorú ingatlanának megterhelése, elidegenítése

A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez (pl. szerződéskötéshez) a gyámhivatal jóváhagyása szükséges , ha a nyilatkozat a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ingyenes megszerzésével (örökléssel, ajándékozással) egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására. További részletek...



Legfontosabb jogszabályok ebben a témában:
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.)
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről
1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  Még több jogszabály...
  Értesítés hibás linkről...

Iratminták ebben a témában:
Házasság felbontása iránti kereset
Házassági vagyonjogi szerződés házasulók között
Házassági vagyonközösséget megszüntető megállapodás
Házasságkötés engedélyezése fiatalkorúnál
Házasságkötéshez szükséges elozetes engedély iránti kérelem
Házastársak közös tulajdonát megszüntető szerződés
Házastársi közös vagyont megosztó szerződés
Házastársi tartás iránti perben keresetlevél (viszontkereset)
Házastársi tartás megszüntetése iránti kereset

Több iratmintát a magyarorszag.hu bocsátott a rendelkezésünkre.

Kapcsolódó linkek:
»
Családinet
»
Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesületet


Jogi szakkönyvek ebben a témában:
Ha Ön az Ügyvéd.hu regisztrált felhasználója, akkor a fenti könyveket kedvezményesen vásárolhatja meg.

családjog
A családjog
kézikönyve I-I
I


Kiskorú ingatlanának megterhelése, elidegenítése (folytatás)

A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel.
Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
Az érdekellentét nem önmagában a véleménykülönbséget jelenti. Érdekellentét fennállását akkor lehet megállapítani, ha a szülő abban az ügyben, melyben gyermekét képviselnie kellene, a kiskorú rovására vagyoni vagy nem vagyoni előnyhöz juthatna, illetve elfogultsága miatt a gyermek érdekét megfelelően képviselni nem tudja. Ugyanez érvényes a szülő és a gyermek közös tulajdonában álló vagyonával kapcsolatos jogügyletekre is. Fenti rendelkezések folytán az olyan vagyoni ügyekben, ahol az eljárás tárgyát képező ingatlanban a szülő is dologi érdekelt eseti gondnokot kell kirendelni.

A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.
A kiskorú érdeke alatt nem csupán a vagyoni érdeket kell érteni. A vagyoni érdeknél a megélhetés és lakhatás biztonsága előbbre való. A törvényes képviselő kérelmének tartalmaznia kell, hogy milyen célból kívánják az ingatlant eladni, vagy megterhelni, mi ennek az indoka, illetve mennyiben szolgálja a kiskorú, vagy gondnokolt érdekét.

A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.
A gyámhivatal az okiratot csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat gyámi fenntartásos betétben elhelyezték.
Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja.

AZ eljárás megindítására a törvényes képviselők jogosultak. Amennyiben a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, az eljárása során be kell csatolni az ezt alátámasztó okiratot (pl. szülői felügyeleti jogot szüneteltető vagy megszüntető jogerős bírói ítélet, illetve halotti anyakönyvi kivonat)

Az ingatlan megterhelése, elidegenítése iránti kérelemhez mellékelni kell:
• az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
• 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már kiállította,
• az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát, esetenként a jövedelemigazolást.


Ugrás a lap tetejére

A házasságkötés

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, de rendkívüli körülmény esetén a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tuzheti ki.

A házasulóknak a névviselésről meg kell egyezniük. A házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb két tagú lehet. Az anyakönyvező felhívására a választott névről nyilatkozniuk kell a házasulóknak.

Ugrás a lap tetejére

A feleség névviselése a házasságban

A feleség a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli (pl. Kis Virág), vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja (pl. Nagy Farkasné Kis Virág), vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (pl. Nagyné Kis Virág), vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (pl. Nagy Virág).

Ugrás a lap tetejére

A férj névviselése a házasságban

A férj a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli (pl. Nagy Farkas), vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (pl Kis Farkas).
A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfuzve a saját utónevét (pl. Nagy Kis Farkas)

Ugrás a lap tetejére

A házasság érvénytelensége

Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll. Ha a korábbi házasság megszunik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik. Érvénytelen az egyenesági rokonok és testvérek házassága, továbbá a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt. Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott.

Ugrás a lap tetejére

A házasság érvénytelenné nyilvánítása

A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. Érvénytelenítési pert a házasságkötés alakszeruségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszunéséig lehet indítani.

Ugrás a lap tetejére

A házasság megszunése (házasság felbontása)

A házasság az egyik házastárs halálával vagy bírósági felbontással szunhet meg. Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szunik meg.

Ugrás a lap tetejére

A házasság felbontása közös megegyezéssel  

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása.

Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor is, ha a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

A közös megegyezéssel lefolytatott bontóper jogerős befejezése után az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania.

Ugrás a lap tetejére

A házastársi tartás

A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszunik. Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni. A tartásra való jog megszunik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul. Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Ugrás a lap tetejére

A házastársak névviselése a házasság felbontása után

A házasság megszunése után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszunése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszunt.

Ugrás a lap tetejére

A házassági vagyonjog

A házastársi közös-, és külön-vagyon

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.

A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértéku, illetőleg mennyiségu vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértéku berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni.

A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.

A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszunésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

A házassági életközösség megszunésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszunésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszunésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.

Ugrás a lap tetejére

A házassági vagyonjogi szerződés  

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. A szerződés érvényességéhez annak jogi képviselő által ellenjegyzett okiratba foglalása szükséges.

Ugrás a lap tetejére

Üzletrészek a házassági vagyonjogban

A gazdasági társaságba bevitt olyan vagyon, amely a házastársi életközösség alatt keletkezett, közös vagyont képez, s mint ilyen, része a megosztandó vagyonnak függetlenül attól, hogy a bevitellel a vagyon a társaság vagyonává vált. A vagyonközösség megszüntetése során a nem tag házastárs nem részesülhet oly módon a társasági vagyonból, amely a társasági vagyon szétosztását, vagy a társasági szerződés bármilyen módosítását jelentené. A társasági vagyonhoz nem tartozó közös vagyonból akkora értékkel többet szerez meg a nem tag házastárs, amekkora értéket a társasági vagyonban lévő tulajdonrésze képvisel. Másik megoldás, ha a nem tag házastárs társasági vagyonrészét a tag házastárs magához váltja, vagyis készpénzben megfizeti.

Ugrás a lap tetejére

A házastársak lakáshasználatának rendezése

A lakáshasználati jog  

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.

Ugrás a lap tetejére

A lakáshasználat megosztása

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött.

Ugrás a lap tetejére

A lakáshasználati jog ellenértéke 

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejuleg esedékes.

Ugrás a lap tetejére

A gyermek tartása

A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben - gyermektartásdíj formájában - szolgáltatja.

A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást.

Ugrás a lap tetejére

A gyermektartásdíj mértéke  

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában állapítja meg a bíróság. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre és a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.

A tartásdíj megállapításához a bíróság beszerzi mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

Ugrás a lap tetejére

A tartásdíj alapja  

A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint a személyi jellegu egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

A tartásdíj megállapításánál adott esetben más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a jövedelemre figyelemmel kell lennie.

Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegu egyéb járandóság. A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

Ugrás a lap tetejére

Gyermektartásdíj megelőlegezése

Ha már jogreős határozat megállapította a gyermektartásdíjat, de a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen (a fzetésre kötlezett szülő jövedelmére, vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen), és a gyermeket gondozó szülő nem nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, akkor a gyermektartásdíj megelőlegezését lehet kérni a gyámhivataltól.

Megelőlegzeésnek csak akkor van helye, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

Lejárt gyermektartásdíjra nem kérhető megelőlegezés. A gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

A gyermektartásdíj megelőlegezése a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása - egy alkalommal - legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető.

A gyámhivatal a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb hat hónapra - felfüggesztheti, illetve meg is szöntetheti szünteti az 1997.évi XXXI. Tv-ben foglalt esetekben.

A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett az 1959 évi IV. tv (Ptk.) 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

Ugrás a lap tetejére

A szülői felügyelet

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni.

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejuleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttmuködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

Ugrás a lap tetejére

A gyermek elhelyezése  

A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. A bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. Kérelem alapján a bíróság a szülőket személyes meghallgatásra idézi és indokolt esetben meghallgatja a kiskorút is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.

Ugrás a lap tetejére

Döntés a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.

Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik. Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.

Ugrás a lap tetejére

A gondozás és nevelés

A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának - ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik - a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Ugrás a lap tetejére

A törvényes képviselet

A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti meg, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóereju magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja. A gyermek nevében fellépő szülőt a mindennapi életben előforduló kisebb jelentőségu vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemu harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülő meghatalmazottjaként is eljár. A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdeku félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban gyermekét képviselje. A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná.

Ugrás a lap tetejére

A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése

A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Ugyancsak megszünteti a bíróság a szülői felügyeletet, ha ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem muködik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat, illetve ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos buncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni. Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna.

A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kituzni. Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat.

A szülői felügyelet megszüntetése iránt a keresetet az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét megszüntetni kívánják. A szülői felügyelet visszaállítása iránt az ellen kell pert indítani, akinek keresete folytán a bíróság a szülői felügyelet megszüntetését kimondotta; ha ez már nem él, a pert a bíróság által kirendelendő ügygondnok ellen kell megindítani.

Ugrás a lap tetejére

A gyermekkel való kapcsolattartás

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy a gyámhivatal dönt.

Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Ugrás a lap tetejére

A római katolikus egyházi házassági kötelék felbontása 

Fő szabály szerint a házastársak sem egyikük elhatározásával, sem közös megegyezéssel nem bonthatják fel házasságuk kötelékét. Kivételt képeznek a „nem szentségi” és a „nem elhált” házasságok 

Az el nem hált házasságok pápai felbontása

El nem hált házasságot a pápa megfelelő okból felbonthatja, ha azt legalább egyik fél kéri. A kérelmet a lakcím szerint illetékes megyéspüspökhöz kell benyújtani. Az egyházmegyei bíróság vizsgálja, hogy a házasság valóban elhálatlan-e, és a felmentés indokolt-e.

Az üldözés vagy fogság miatt elkülönültek

Az a meg nem keresztelt, aki a katolikus egyházban megkeresztelkedik, és ezután a meg nem keresztelt korábbi házastársával fogság vagy üldözés miatt az együttélést helyreállítani nem tudja, új házasságot köthet.  

Érvényes, de nem szentségi házasság felbontása történhet külön pápai intézkedéssel, amelyet a pápa egyedi esetekben adhat ki az alábbi feltételek mellett:

- legalább az egyik fél a házastársi együttélés egész időtartama alatt kereszteletlen

- nincs lehetőség az életközösség helyreállítására

- távol áll a nyilvános botrány veszélye a pápai kegy megadása miatt

- a kérelmezőnek nem róható fel a házasság kudarca

Különválás a kötelék fennmaradásával:

A különválás nem teszi lehetővé új az házasságkötést.

Örökös különválás: oka csak a másik fél házasságtörése lehet. Akkor válhat külön, ha a másik fél bunét nem bocsátotta meg, nem egyezett bele a házasságtörésbe, nem adott arra okot, nem követett el maga is házasságtörést

Ideiglenes különválás: oka a házastárs vagy gyermek súlyos testi vagy lelki veszélyeztetése. Az ártatlan fél ilyenkor különválhat önhatalmúlag, ha a késlekedés veszéllyel fenyeget.

Ugrás a lap tetejére

A Rokonság

„Egyenesági”-nak nevezzük a rokonságot azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. „Oldaláginak” nevezzük a rokonokat, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.

Ugrás a lap tetejére

Eltartásra jogosult rokonok

Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs.

A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani. Amennyiben tartásra kötelezhető leszármazók nincsenek, a jogosult eltartása felmenő rokonait terheli.

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes.

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi.

A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs pedig a többi rokont megelőzi.

Tartásra a munkaképes leszármazó akkor jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.

Ugrás a lap tetejére

Tartásra kötelezettek

Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni.

Ugrás a lap tetejére

Mostohagyermek és mostohaszülő tartása

A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egy sorban terheli.

A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

A mostohaszülő tartási kötelezettsége azonban nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíjfizetési kötelezettségét.

Ugrás a lap tetejére

Hogyan kell megvalósítani a tartást?

A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének viselésére is kiterjed.

A tartást a kötelezett – választása szerint – saját háztartásában természetben, vagy havonként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja.

A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is.

Ugrás a lap tetejére

Mentesülés a tartási kötelezettség alól

Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. Ha a tartásra kötelezett mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, illetve a sorban utána következő kötelezettekre hárul.

A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett.

Ugrás a lap tetejére

A tartási követelés érvényesítése

A kiskorút illető tartás iránt a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat.

A tartási követelés legfeljebb hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.

Ugrás a lap tetejére

Apasági vélelem és annak megtámadása

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.

Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, vagy ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

A megtámadásra jogosult a gyermek, továbbá az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek halála után annak leszármazója, vagy az ügyész.

Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése utáni egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg.

Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóság cselekvőképtelen kiskorú esetében az anyát és a vélelmezett apát meghallgatja. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll.

Ugrás a lap tetejére

A vélelmezett fogamzási idő

A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

Ha a nő házasságának megszunése után újból házasságot kötött, az újabb házassága alatt alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszunése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy

b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy

c) aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.

d) azt a férfit, aki az anyával emberi reprodukcióra irányuló eljárásban vett részt és a származás ezen eljárás következménye.

Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per nincs folyamatban. Erre csak akkor van lehetőség, ha a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.

Ugrás a lap tetejére

A gyermek elismerése

Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának (vagy ha az más személy: a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének) és a gyermek hozzájárulása is, ha tizennegyedik életévét betöltötte.

Az elismerő nyilatkozatot és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Apa nélkül anyakönyvezett gyermek családi jogállásának rendezése bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve gyámhivatal illetékes.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot:
• a gyermek születése után vagy
• azt megelőzően - a fogamzási idő kezdetétől - lehet megtenni, és
• képzelt apa bejegyzését követően is sor kerülhet rá.

A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását:
• a szülő vagy
• más törvényes képviselő,
• a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint
• a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti
.
Benyújtandó iratok köre
Ha a gyermek még nem született meg:
• apa, anya személyi igazolványa, lakcímkártyája,
• terheskönyv,
• jogerős válóperi ítélet vagy halotti anyakönyvi kivonat, illetve hajadoni igazolás (népesség nyilvántartástól)
• orvosi igazolás a fogamzás vélt és a szülés várható időpontjáról

Ha a gyermek már megszületett:
• apa, anya személyi igazolványa, lakcímkártyája,
• gyermek lakcímkártyája,
• gyerek születési anyakönyvi kivonata,
• jogerős válóperi ítélet vagy halotti anyakönyvi kivonat, illetve hajadoni igazolás (népesség nyilvántartástól)

Az eljárás illetékmentes.

Ugrás a lap tetejére

Az apaság illetve az anyaság bírósági úton történő megállapítása

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az

Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.

Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be.

Ha csak az apa nem ismert, úgy az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya azonban kérheti, hogy saját családi nevét, vagy más családi nevet kell megállapítani, ha az más jogos érdekét nem sérti.

Ugrás a lap tetejére

A gyermek névviselése

A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb két tagú lehet. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.

Ugrás a lap tetejére

Az örökbefogadás

Az örökbefogadással az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat létesül.

Ugrás a lap tetejére

Kritériumok az örökbefogadóval szemben

Örökbefogadó csak az a cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás előtt tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.

Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

Ugrás a lap tetejére

Ki fogadható örökbe?

Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is.

Ugrás a lap tetejére

Az örökbefogadás engedélyezése

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához kérelem, továbbá a gyermek szüleinek a hozzájárulása szükséges. A házasságban élő örökbefogadó házastársának is szükséges a hozzájárulása az örökbefogadáshoz (kivéve ha az életközösség megszunt).

A hozzájárulást követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.

Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította. Nincs szükség sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.

Az örökbefogadási eljárás lehet titkos. A szülő ebben az esetben az örökbefogadásról nem kap értesítést, és az örökbefogadásról hozott határozatot nem támadhatja meg.

Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremuködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.

Ugrás a lap tetejére

Az örökbefogadás joghatása

Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben jogilag úgy minősül, mintha az örökbefogadó gyermeke lenne. Akit mindkét házastárs örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.

Ugrás a lap tetejére

Az örökbefogadott gyermek névviselése

Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje.

A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.

A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.

Ugrás a lap tetejére

A vér szerinti szülő jogai az örökbefogadás után

Az örökbefogadás folytán a vér szerinti szülő felügyeleti és tartási jogai és kötelezettségei megszunnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.

Ugrás a lap tetejére

Kapcsolat a vér szerinti szülőkkel

Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülőjének adatairól. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell. A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott még kiskorú, úgy az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást az előző rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll.

Ugrás a lap tetejére

Az örökbefogadás bírósági felbontása, megszunése

Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja.

Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja.

Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.

Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert.

Ugrás a lap tetejére

Gyámság

Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A kiskorú részére a gyámhivatal hivatalból rendel gyámot. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges.

Ugrás a lap tetejére

Ki lehet gyám?

A gyámság viselése azt illeti, akit a szülő gyámul megnevezett. Ha a szülők más-más gyámot neveztek meg, a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot ki viselje.

Ha nem neveznek gyámot, a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.

A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt, akinél a gyámhivatal vagy a bíróság a gyermeket elhelyezte, illetve aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta

Gyám lehet minden nagykorú személy, aki nem áll gondnokság vagy szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt. Nem lehet gyám az, akinek a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal nevelésbe vette, illetve akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.

Ugrás a lap tetejére

A gyám jogai és kötelességei

A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gyám a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A vagyonkezelésről legalább évenként köteles számot adni.

A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit meg is változtathatja. A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt.

A gyám muködéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat azonban az ő kezéhez kell folyósítani.

A gyám köteles megtéríteni a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz.

Ugrás a lap tetejére

A gyámság megszunése

A gyámság megszunik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül vagy nagykorúságát eléri. A gyám tisztsége megszunik a gyámhivatal általi felmentésével.

Ugrás a lap tetejére

Számadás

A gyám tisztségének megszunése után köteles a gyámhatóságnak muködéséről jelentést, a kezelés alatt volt vagyonról pedig végszámadást adni. A gyámmal szemben számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések öt év alatt évülnek el.

Ugrás a lap tetejére

Jogi képviselet családjogi ügyekben és házassági bontóperben

A házastársak vagyonjogi szerződésének érvényességéhez annak jogi képviselő által ellenjegyzett okiratba foglalása szükséges. Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazással a szülők meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.

A házassági bontóperben a jogi képviselet nem kötelező, de célszeru. A házasság felbontása során felmerülő kérdések vagyonjogi hatásai komolyak, és az ítéletben foglaltak tartós jogi helyzetet hoznak létre, melynek megváltoztatását később csak különös indokolt esetben lehet kérni a bíróságtól.

Ugrás a lap tetejére

Házassági perek

Az általános illetékességi szabály azt jelenti, hogy az alperes lakcíme szerint állapítható meg, hogy melyik bíróság járhat el a házassági perben. A házassági perre az általános illetékességen tól az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.

Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, és ezeket okriattal igazolni is kell (házassági és születési anyakönívi kivonatokkal).

A házassági per tárgyalásáról bármely fél kérelmére a nyilvánosságot ki lehet zárni. A házassági bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a bíróság előtt való megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.

Ha a felperes az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, és a feleket nem kötelezi perköltség megfizetésére.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszunik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tuzhet határnapot.

Ha a felek a házasság felbontását közös megegyezéssel arra hivatkozással kérték, vagy a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, vagy közöttük legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték, akkor a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni, és az eljárás az első tárgyaláson is befejezhető.

Ha a bíróság a tárgyalást elhalasztja, szükség esetén ideiglenes határozatot hozhat a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében.

Ugrás a lap tetejére

Apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek

Az apaság megállapítására irányuló keresetet az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania.

Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetet a gyermeknek az apa ellen, az apának a gyermek ellen, más érdekeltnek pedig a gyermek és az apa ellen kell indítania; a keresetet - a gyermek által indított kereset kivételével - az anya ellen is meg kell indítani, kivéve ha ez halála folytán nem lehetséges. Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának megszunésétől számított 300 napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani.

Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.

A keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.

Az apaság megállapítására irányuló perben - annak bírósága előtt - a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem is előterjeszthető.

Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell. A gyermek anyját a perben meg kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.

Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat turésére bármelyik érdekeltet kötelezheti (pl. olyan tanút is kötelezhet, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett).

Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

Ugrás a lap tetejére

Gyakran Ismételt Kérdések

Mennyi a házassági bontóper illetéke?  

Válasz: A házassági bontóper illetéke 12 000 forint. A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

Ugrás a lap tetejére

A különélő házastárs nem fizet gyermektartásdíjat. Mi a teendő?  

Válasz: A különélő szülő a gyermekről elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában gondoskodik. Ennek elmulasztása esetén azt hat hónapra visszamenőleg igényelheti a gyermeket természetben tartó szülő.  Az igényérvényesítésre polgári eljárás és büntető eljárás is kezdeményezhető.
Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdeku munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés buntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.

Az elkövető nem büntethető, illetve büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, s a gyermeket gondozó személy sem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, a gyermektartásdíj előlegezésére kerül sor, melynek elbírálása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

Ugrás a lap tetejére

A gyermektartásdíj kiszámításakor számításba kell-e venni az adójóváírást?

Válasz: Az APEH Adónemek foosztálya által kiadott 2003/3. számú "Adózási kérdés" kapcsán született ez ügyben állásfoglalás.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló  törvény végrehajtási rendelete szabályozza, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a levonandó tételek között szerepel a jövedelmet terhelo adó (adóeloleg), a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói járulék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a számított adót csökkenti az adójóváírás. Ezt a kedvezményt a munkáltató már az adóeloleg megállapításánál és levonásánál is köteles figyelembe venni, ami által csökken a munkavállaló által fizetendo adó összege, no a nettó jövedelme, amely után a gyermektartásdíjat fizetnie kell. A gyermektartásdíj kiszámításakor tehát a levonások és kedvezmények érvényesítése utáni összeget kell alapul venni. (APEH Adónemek foosztálya 1225853363/2002. PM Jövedelemadók foosztálya 19672/2002.; AEÉ 2003/1.)

Ugrás a lap tetejére

Meddig jogosult a gyermek a tartásdíjra?

Válasz: A szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását megszorítani. Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, de nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás. Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség), vagy ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.

Ugrás a lap tetejére















 

 

 

 
 
 
 
                              


 

ÜGYVÉDEK REGISZTRÁCIÓJA | ÜGYVÉDEK FÓRUMA | BÍRÓSÁGOK | FÖLDHIVATALOK | TÖRVÉNYTÁR | CÉGTÁR | ÁLLÁS ÉS APRÓ | HÍREK | Az ügyvéd.hu névjegyzékében szereplő magyar ügyvédek az ügyvédi törvényben írt valamennyi jogi szolgáltatást elláthatják. Bizonyos esetekben az ügyvédek és jogászok Magyarországon kívül is elláthatnak jogi képviseletet. Az ügyvéd.hu látogatói által leginkább keresett jogerületek a polgári jog, ingatlanjog, társasági jog, cégjog (pl. kft alapítás cégalapítás), szerződések joga, társadalmi szervezetek joga, öröklési jog, családi jog, büntetőjog, szabálysértési jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, idegenrendészeti jog, sportjog, munkajog jogterületek. Az ügyvéd munkadíja szabad megállapodás tárgya, a regisztrált ügyvédek díjszabását oldalainkon nem találja meg. Az ügyvédek keresése, ügyvédi állás keresés díjmentes. Ha Ön pl. büntetőjogász ügyvéd keresést szeretne indítani, akkor válassza a büntetőjog kategóriát! Hivatalos forrásból az ügyvédi irodák és ügyvédek névsora az illetékes ügyvédi kamara névjegyzékéből ismerhető meg. (A budapesti ügyvédek névjegyzéke a Budapesti, a szegedi ügyvédek a Csongrád Megyei, a debreceni ügyvédek a Debreceni, a pécsi ügyvédek a Pécsi Ügyvédi Kamara stb. honlapján is megtalálhatók.) Ügyvéd keresés a www.ugyved.hu ügyvéd névjegyzékében. Ügyvédi irodák on-line jegyzéke a következő lehetőségekkel: ügyvéd keresés, jogász keresés, ügyvédek regisztrációja, díjmentes jogi tanácsadás, jogszabályok – törvénytár, szerződésminták, jogi könyvesbolt, jogi iratminták, ügyvéd talár rendelés. Regisztrált ügyvédek és ügyvédi irodák JogiKönyvek.com az online Jogi Könyvesbolt;

Ugyved.hu is an on-line register of international law firms, and hungarian lawyers. Lawyer hungary and hungary lawyer domain names are also belongs to our register.