Mely esetekben nem büntethető az elkövető?
- Nem büntethető aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be.
- Nem büntethető, aki a cselekményt az elmemûködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjûségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (ez
nem alkalmazható arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.)
- Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
-
Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
-
Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (Jogos védelem)
-
Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
-
Nem büntethető, ha nincs erre vonatkozó indítvány. A törvényben meghatározott esetekben a bûncselekmény csak magánindítványra büntethető, amelynek megtételére a sértett jogosult.
- Nem büntethető, ha a cselekmény olyan régen történt, hogy a büntethetősége elévült,
- Nem büntethető,
ha a bûncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette. Erre közvetítői eljárás keretében van lehetőség,
személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni, három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bûncselekmény esetén.
Vissza a lap tetejére
Milyen büntetéseket alkalmazhat a bíróság?
A bíróság főbüntetést és mellékbüntetést szabhat ki.
Főbüntetések
1. a szabadságvesztés,
2. a közérdekû munka,
3. a pénzbüntetés.
Mellékbüntetések
1.
a közügyektől eltiltás,
2. a foglalkozástól eltiltás,
3. a jármûvezetéstől eltiltás,
4. a kitiltás,
5. a kiutasítás,
6. a pénzmellékbüntetés
Az egyes bûncselekményekre megállapítható büntetési nemeket és azok mértékét a Büntető törvénykönyvben találhatja meg a törvény un. különös részében, a X. - XX. fejezetekben.
Vissza a lap tetejére
Mennyi idő alatt évül el a büntethetőség?
(avagy az elkövetést után mennyi időn túl nem lehet büntetést kiszabni?)
Olyan bûntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év után,
egyéb bûncselekmény esetén a jogszabályban megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével, de legalább három év
elteltével a büntethetőség elévül.
Némely bûncselekmények nem évülnek el, mint pl. meghatározott háborús bûntettek, az emberiség elleni egyéb bûncselekmények, az emberölés, az emberrablás vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei, a terrorcselekmény stb.
Mikor kezdődik az elévülés?
Az elévülés kezdőnapja befejezett bûncselekmény esetén az a nap, amikor a bûncselekmény törvényben írt tényállása megvalósul, kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. Mulasztással megvalósított bûncselekmény esetén az a nap, amikor az elkövető még eleget tehetne kötelességének. Oolyan bûncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszûnik.
Az elévülés megszakad
- ha a büntető ügyekben eljáró hatóságok az elkövető ellen a bûncselekmény miatt intézkednek (büntetőeljárási cselekményt foganatosítanak) Ha ilyen történik, akkor ezen a napon az elévülés határideje ismét elkezdődik.
Próbára bocsátás esetén a próbaidő az elévülés határidejébe nem számít be.
A már kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani, ha a büntetés elévült. A büntetés elévül:
a) tizenöt évi, valamint ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés esetén húsz év,
b) tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év,
e) közérdekû munka vagy pénzbüntetés esetén három év
elteltével.
Az elévülés szabályairól bővebben a büntető törvénykönyvben olvashat!
Vissza a lap tetejére
Hány év szabadságvesztésre ítélhető az elkövető?
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart.
Ha a bíróság határozott idejû szabadságvesztést szab ki, annak legrövidebb időtartama 2 hónap. leghosszabb tartama 15 év. (Ennél csak halmazati büntetés vagy összbüntetés esetén lehet több)
Életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bûncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
A szabadságvesztést fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani.
Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést és a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegető súlyosabb bûncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztést. (Részletesen erről a Btk. 42-44 § -iban olvashat)
Vissza a lap tetejére
Mikor halasztható el próbaidőre a szabadságvesztés kiszabása?
A bíróság a vétség, valamint a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bûntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső.
A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető.
A próbaidő egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elítélik.
Vissza a lap tetejére
Pártfogó felügyelet elrendelésének mikor van helye?
Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság vagy a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.
A pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év.
A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles az előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
Vissza a lap tetejére
A büntetés próbaidőre felfüggesztésére mikor van lehetőség?
Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a végrehajtás nélkül is elérhető. Különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető.
A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bûntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel.
Vissza a lap tetejére
Van-e arra lehetőség, hogy egyel enyhébb fokozatban hajtsák végre a szabadságvesztést?
(pl. fegyház helyett börtönben, börtön helyett fogházban)
A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani. Ha az elítélt magatartása később mégis megváltozik, a bíróság a határozatát hatályon kívül helyezheti és visszahelyezheti az eredetileg előírt fokozatba.
Vissza a lap tetejére
Mikor szabadulhat legkorábban az elkövető? (feltételes szabadságra bocsátás)
Feltételes szabadságra bocsátásra akkor van lehetőség, ha az elítélt a büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartást tanúsított és készsége van arra, hogy törvénytisztelő életmódot folytasson, és ezek alapján alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
Határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélt személy esetén akkor van lehetőség feltételes szabadságra bocsátásra, ha az elítélt
- fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét,
- börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,
- fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét
kitöltötte.
Három évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható (kivéve ha az elítélt többszörös visszaeső.)
Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) akit olyan szándékos bûncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el;
b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki,
c) aki a bûncselekményt bûnszervezetben követte el,
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Ha nem zárja ki, annak legkorábbi időpontja húsz év. Ha olyan bûncselekmény miatt szabott ki a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg a legkorábbi időpontot.
Vissza a lap tetejére
Milyen összegû pénzbüntetést szabhat ki a bíróság?
A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is meg kell állapítani a pénzbüntetés
-
napi tételeinek számát és
- az egy napi tételnek megfelelő összeget.
A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel.
Egy napi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni.
Ez alapján kiszámítható, hogy a pénzbüntetés legkisebb összege 3000 Ft, legmagasabb összege 10.800.000.- azaz tízmillió nyolcszázezer Ft.
Az egy napi tételnek megfelelő összeget az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.
A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
Vissza a lap tetejére
Mikor minősül visszaesőnek az elkövető?
Visszaeső a szándékos bûncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszûnésétől az újabb bûncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegû bûncselekményt követ el.
Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bûncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszûnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bûncselekménye elkövetéséig három év nem telt el.
Vissza a lap tetejére
Hogyan mentesülhet az elkövető az elítéléshez fûződő hátrányos következmények alól?
A mentesített személy büntetlen előéletûnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Újabb bûncselekmény elkövetése esetén a mentesítés ellenére is számít a korábbi bûncselekmény.
Az elítélt mentesítésben részesülhet
a) a törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján,
c) kegyelem útján.
a.)
A törvényi mentesítés közérdekû munka és pénzbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján áll be, míg a felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján. Gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszûnésének napján; szándékos bûncselekmény miatt kiszabott, legfeljebb egy éves szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését (illetőleg végrehajthatóságának megszûnését) követő három év elteltével.
Szándékos bûncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszûnését követő öt év elteltével;
szándékos bûncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszûnését követő tíz év elteltével.
b.) A bíróság a szándékos bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszûnésétől már eltelt a törvényi mentesítésnél írt határidő fele. Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.
A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.
c) A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
Vissza a lap tetejére
Büntetőjogász ügyvédek:
településen